Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
19 előző esetben a polgári jog, az utóbbi esetben pedig a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok az irányadók a kártalanítás módja, mértéke és az eljárás tekintetében. 13-14. §. 1. A területrendezés tervszerű végrehajtása érdekében gyakran felmerül annak szükségessége, hogy a városok (községek) meghatározott területrészeire (egyes telektömbökre, telekcsoportokra, vagy telkekre) olyan telekalakítási és építési tilalmak lépjenek életbe, amelyek mindaddig biztosítják a terület változatlan állapotban való fennmaradását, amíg annak rendeltetésszerű felhasználására nem kerül sor. így pl. építési tilalmat kell elrendelni olyan területekre, amelyeknek rendeltetése, építési övezeti beosztása vagy beépítési módja a rendezési terv szerint megváltozik, illetőleg amelyek rendeltetésének pontos meghatározásához előzetesen további részletes rendezési tervrnűveletek elvégzése szükséges, vagy amelyeken a beépítés tervszerű sorrendjének biztosítása azt megköveteli. Ilyen és más hasonló esetekben a telekalakítási, illetőleg az építési tilalmat államigazgatási határozat állapítja meg. A javaslat (14. §) azonban a törvény erejénél fogva (ex lege) telekalakítási és építési tilalmat rendel el a városok és a községek külterületére, amikor -- a tanyás jellegű építkezések és az önmagukban nem fejleszthető települések kialakulásának megakadályozása céljából — általános elvként kimondja, hogy külterületen nem szabad állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületet építeni, illetőleg ilyen célra új telkeket kialakítani. E generális tilalom alól a végrehajtási jogszabályok — az ipari és a mezőgazdasági termelés érdekeire, valamint a biztonság követelményeire figyelemmel kivételeket állapítahatnak meg. A javaslatnak ezek a rendelkezései a jelenleg hatályos jogszabályokkal összhangban kerültek kialakításra. 2. A tilalommal érintett ingatlanok tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) jogvédelmét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a telekalakítási, illetőleg építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. Az ingatlan a tilalom fennállása alatt is használható és elidegeníthető, ezért a javaslat a tilalom elrendelése miatti kártalanítási igényeket kizárja. A tervszerű és rendeltetésszerű területfelhasználás biztosítása érdekében gyakran építési tilalom alá kell helyezni olyan telkeket, amelyeken a tilalom elrendelése előtt érvényben volt építésügyi szabályok, rendezési tervek, illetőleg építési övezeti beosztás vagy a területen kialakult beépítési mód szerint lakóház volt építhető. Távlati lakóházépítési programunk megvalósítását kívánja elősegíteni a javaslatnak az a rendelkezése, hogy ha az építési tilalom miatt a telek tulajdonosa nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát, kérelmére kisajátítási eljárás nélkül — beépíthető cseretelket kell részére adni. Ennek legfontosabb előfeltétele, hogy a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona a lakóházépítésre kötelezettséget vállaljon. Ilyen kötelezettségvállalás hiányában cs^retelek adása nem indokolt, mert a cseretelek rendeltetésszerű felhasználása (lakóépülettel történő beépítése) nincs biztosítva. A javaslat a cseretelek adására vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket továbbfejleszti. A hatályos rendelkezések ugyanis csak akkor teszik lehetővé eseretelek adását, ha a telken családi lakóház volt építhető. Településfejlesztési és lakáspolitikai célkitűzéseink között — különösen a városokban - egyre inkább előtérbe kerül a laza beépítést eredményező és utakkal, valamint közművekkel és közintézményekkel gazdaságosan el nem látható családi házak építése helyett a többszintes-többlakásos társasházak építésének igénye; ezért indokolt olyan esetben is cseretelket adni, amikor az építési tilalommal terhelt telken többszintes-többlakásos lakóépület volt építhető. 2*
