Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről
17 lezettségét is. E tekintetben jelentős az a rendelkezés, hogy az elkészült rendezési tervet már jóváhagyása előtt figyelembe kell venni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az elkészült rendezési tervek jóváhagyása a szükséges hatósági egyeztetések előzetes lefolytatása miatt hosszabb időt vesz igénybe. Ha ez alatt az idő alatt a rendezési terv alkalmazása nem lenne kötelező, előfordulhatna, hogy a jóváhagyási eljárás tartama alatt végrehajtott területfelhasználások, telekalakítások, illetőleg építkezések olyan állapotot teremtenének, amely a tervezett rendezés végrehajtását lehetetlenné tenné, illetőleg megnehezítené. (5. A rendezési terv gyakran megváltoztatja az általa érintett terület rendeltetését, beépítésének módját, ezért a területre az ingatlanok tulajdonosainak tulajdonjogát érintő építési tilalmakat, korlátozásokat vagy más építési előírásokat kell életbeléptetni ahhoz, hogy a terv végrehajtása biztosítható legyen. A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos ilyen korlátozások megállapítására a javaslat (7. §) lehetőséget nyújt. A javaslat szerint a tulajdonjog gyakorlásának a rendezési terv végrehajtása céljából szükséges korlátozásait a rendezési terv jóváhagyására jogosult hatóság megkeresésére a telekkönyvbe be kell jegyezni. E rendelkezés célja az, hogy a korlátozások minél nagyobb mértékben az érdekeltek tudomására jussanak. Ugyanakkor azonban a javaslat azt is kimondja, hogy a telekkönyvi bejegyzés elmaradása a korlátozások hatályát nem érinti; az ilyen telekkönyvi bejegyzés joghatály szempontjából tehát csupán informatív bejegyzés, csak tájékoztatásul szolgál. Az említett korlátozások ugyanis rendszerint nagyobb, összefüggő területre vonatkoznak, azokat államigazgatási határozat létesíti, így érvényük nem tehető függővé attól, hogy valamely ingatlan telekkönyvi betétébe ténylegesen bejegyezték-e vagy sem. 8-12. §. 1. A javaslat foglalkozik az építési telkek alakításának kérdéseivel is. A területrendezés nagy részben ugyanis gyakorlatilag az építési telkek szabályszerű kialakítása és azok tervszerű, a rendeltetésnek megfelelő beépítése révén valósul meg. A javaslat nem határozza meg az építési telek fogalmát, mert az a területrendezés gyakorlatában már kialakult, és a különböző építésügyi jogszabályokban megállapításra került. Nem szerepel a javaslatban a telekalakítás fogalmának meghatározása sem, ide kell azonban érteni az új építési telkek kialakításával, valamint a már meglevő telkek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatásává] kapcsolatos műszaki munkálatokat. A telekalakítások egyes fajtáinak (pl. új építési telkek kialakítása, meglevő telkek egyesítése, átalakítása vagy határának rendezése) sajátosságai egymástól eltérnek, a javaslat azonban a telekalakításoknak csak azokat a közös szabályait állapítja meg, amelyek a telekalakítások minden fajtájára irányadók. A telekalakítások egyes fajtáinak eltérő sajátosságait — az általános szabályok keretei között — a végrehajtási jogszabályok állapítják meg. 2. A telekalakítás a rendezési tervek végrehajtásának egyik fontos eszköze; közérdekű jellegére tekintettel végrehajtását nem akadályozhatják a telekkönyvbe bejegyzett jogok (pl. haszonélvezeti, használati, telki szolgalmi vagy jelzálogjog). E jogosultak érdekeinek védelmét is a végrehajtási jogszabályok biztosítják. A telekalakítási eljárás megindításának a telekkönyvbe való bejegyzése (8. §) a rendezési terv végrehajtása céljából szükséges tulajdonjogi korlátozások telekkönyvi bejegyzéséhez hasonló célból történik. 3. A javaslat (9. §) a városok (községek) területének tervszerű és rendeltetésszerű felhasználása érdekében lehetővé teszi a tervezett telekalakítás hatósági úton 2
