Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

16 IL FEJEZET A TERÜLETRENDEZÉS 4-7. §. 1. A javaslat első ízben foglalja egységes rendszerbe az ország területének és ezen belül a városok és a községek tervszerű fejlesztését szolgáló regionális tervek, továbbá város-(község-)rendezési programok és rendezési tervek készítésének kötelezettségét, valamint azok alkalmazásának körét. 2. A regionális tervezés (4. §) feladata, hogy a helyi adottságokat és lehetőségeket, valamint a fejlesztés irányát figyelembe véve biztosítsa a területek célszerű felhasználási módját, az adott területen a főbb építmények megfelelő térbeli elrendezését, műszaki kapcsolataiknak és megvalósításuknak időbeni összehangolását. E célból a regionális tervezés szoros kapcsolatban áll a népgazdasági tervezéssel, a város-(község-)rendezéssel, valamint az építésügyi hatósági engedélyezés rendszerével. A népgazdasági ágazati és területi tervek kiindulási alapul szolgálnak a regionális tervek kidolgozásához, ezek pedig adatokat szolgáltatnak a népgazdasági tervezéshez. Emellett a regionális tervek szolgáltatják a műszaki alapot a város (község-)rendezési tervek kidolgozásához, továbbá a telepítési és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz is. 3. A rendezési tervek kidolgozása során — a regionális tervek mellett — fontos szerep jut a város (község) rendezési programjának is (5. §). A rendezési program biztosítja ugyanis, hogy a rendezési tervek elkészítése során — a regionális tervekben rögzített központi és nagyobb környezetre kiterjedő elhatározások mellett — a helyi igények és fejlesztési célkitűzések is érvényre jussanak. A rendezési program tehát olyan gazdasági, műszaki, szociális-kulturális, egészségügyi és biztonsági vonatkozású helyi szándékokat tartalmaz, amelyek területfelhasználással és építéssel járnak. Ez a rendezési program az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban mindaddig irányadó, amíg a város (község) rendezési tervei el nem készülnek. 4. A rendezési programok nem teremtik meg a városok és a községek tervszerű fejlesztéséhez szükséges műszaki alapot, ezért — az egyes településeknek az ország településhálózatában betöltött szerepére, jövendő fejlődésére figyelemmel — fokozatosan el kell készíteni a városok ( községek) rendezési terveit is ((>. §). Ezek általános, illetőleg részletes rendezési tervek lehetnek. Az általános rendezési terv feladata, hogy meghatározza a város (község) területe és — szükség esetében — a környékéhez tartozó terület egyes részeinek rendeltetés szerinti felhasználását, a közlekedési és a közműhálózatot, a település általános építészeti kialakítását, a főbb létesítmények elhelyezését, továbbá a rendezés megvalósításának rendszerét és sorrendjét, s ennek keretében az elavult városrészek átépítésének, felújításának módját és ütemét is. A részletes rendezési terv — az általános rendezési tervre figyelemmel — a város (község) egy-egy összefüggő területrészének építészeti és műszaki kialakítását, a közintézmények és más építmények elhelyezését, a közlekedési és a közműhálózatot részleteiben határozza meg, tartalmazza továbbá a rendezés megvalósításának részletes rendszerét és sorrendjét. A javaslat nem állapítja meg a városok (községek) rendezési tervei elkészítésének határidejét, azok kidolgozására a mindenkori szükségletektől függően, folyamatosan kerül sor. 5. A javaslat (7. §) -— a regionális tervekhez és a rendezési programokhoz hasonlóan — előírja a rendezési tervek felhasználásának és alkalmazásának köte-