Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

6 Az építésügyi állandó bizottság 25. §. Az építésügyi hatóság munkájának előmozdítása és eredményesebbé tétele céljából a községekben — a tanácsokról szóló jogszabályoknak megfelelően — építésügyi állandó bizottságot (albizottságot) kell szervezni. Építésügyi állandó bizottságot a helyi viszonyok figyelembevételével a városi (városi kerületi) tanács is szervezhet. Az építésügyi hatósági engedélyezés 26. §. (i) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt : építési munka) — a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben — aíz építésügyi hatóság engedélye szükséges. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedélyhez kötött építési munka, illetőleg az engedélyben meghatározott egyes munkaszakaszok megkezdését — az építésügyi szabályzatban vagy más jogszabályban meghatározott esetekben — kezdési engedélyhez vagy bejelentési kötelezettséghez kötheti. (3) Az építésügyi hatóság az engedély megadását feltételekhez kötheti. 27. §. (1) Ha jogszabály az építésügyi hatósági engedély megadásával kapcsolatban valamely állami szerv előzetes meghallgatását vagy hozzájárulását előírja, a határozathozatal előtt gondoskodni kell az érdekelt szerv szakvéleményének beszerzéséről, és annak előírásait az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. (2) Az építésügyi hatóság határozatának az (1) bekezdésben említett előírásai ellen irányuló fellebbezés ügyében a felettes építésügyi hatóság — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a szakvéleményt adó szerv felügyeleti szervének állásfoglalása alapján határoz. 28. §. (1) Építési engedélyt az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának), továbbá annak szabad adni, aki a tervezett építési munkák elvégzéséhez az ingatlan tekintetében rendelkezésre jogosult hozzájárulását megszerezte. (2) Közös tulajdonban álló ingatlanon az építési jogosultság a tulajdonostársat csak akkor illeti meg, ha a tervezett építési munkák elvégzéséhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárult. Ha azonban a tulajdonostárs tartózkodási helye vagy más körülményei miatt a hozzájárulás megszerzése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, az építésügyi hatóság be nem épített telek tekintetében akkor is megadhatja az engedélyt a tervezett építési munkák elvégzésére, ha ahhoz a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad szerint számított többsége hozzájárult. 29. §. (1) Az építésügyi hatósági engedély megadását meg kell tagadni, ha előre meg lehet állapítani, hogy az építmény megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, amely a helyi viszonyoknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő .mértéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené. (2) Az építési engedély feltételeit úgy kell megállapítani, hogy az építmény a korszerű építészeti követelményeknek megfeleljen, a szomszédos telkeken levő építmények továbbra is kellő támasztékot, világosságot, napfényt és levegőt kapjanak, továbbá az építmény a szomszédok kilátását lehetőleg ne akadályozza. (3) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadása során köteles az építési munkával érintett telekkel szóm-