Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

ügyi hatóság engedélye (határozata) szerint szabad alakítani. (2) A telekalakítást telekkönyvbe bejegyzett jog nem gátolja. Az eljárás megindítását az építésügyi hatóság megkeresése alapján a telekkönyvbe be kell jegyezni. 9. §. (1) A telekalakítási engedély megadását meg kell tagadni, ha a telek­alakítás következtében a terület ren­deltetésének és a város (község) érde­keinek meg nem felelő település vagy beépítés keletkeznék. (2) Ha a telekalakítást állami szerv, társadalni szervezet vagy szövetkezet kívánja végrehajtani, az építésügyi hatóság e szervet — a rendezési terv­nek és az építésügyi szabályzat rendel­kezéseinek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig — utak és közművek létesítésére vagy költségei­nek viselésére kötelezheti. (») A*z építésügyi hatóság telekalakí­tást hivatalból is elrendelhet, ha azt megalapozott építési szándékok indo­kolják és az alakítandó telkeknek a rendezési tervek és az építésügyi sza­bályzat rendelkezései szerint szükséges utakkal és közművekkel való ellátása biztosított vagy biztosítható. (4) Az építésügyi hatóságnak a telek­alakítás ügyében hozott határozatát bíróság előtt nem lehet megtámadni. 10. §. (Í) Ha a telekalakítás folytán a telek területe csökkent, a tulajdonost e telekrészért kártalanítani kell ; ha a telek területe növekedett, a tulajdo­nos köteles e telekrész értékét megfi­zetni. (2) A telekalakítás során a teleknek az a része, amelyen épület áll, csak a tulajdonos beleegyezésével adható más­nak. Az új tulajdonos az épületért a korábbi tulajdonost köteles kártalaní­tani. (3) Ha a telekalakítás miatt valamely épületet (épületrészt) le kell bontani, az épület tuladonosát az épületért (épületrészért) kártalanítani kell. 11. §. (1) A telekalakítás folytán más­nak adott telekért (telekrészért), ille­tőleg másnak adott vagy lebontott épületért (épületrészért) járó kártala­nítás összegét kérelemre indított eljá­rás esetében a polgári jog szabályai, hivatalból elrendelt eljárás esetében pedig a kisajátítási kártalanításra vo­natkozó szabályok szerint kell megál­lapítani. (2) A kártalanításra jogosultakat és a fizetésre kötelezetteket, továbbá a kártalanítás összegét kérelemre indí­tott eljárás esetében a tulajdonosok­nak a polgári jog szabályai szerint kö­tött megállapodása határozza meg. Hivatalból elrendelt eljárás esetében a kártalanítás tekintetében az építés­ügyi hatóság egyezség létrehozását kí­sérli meg. Ha egyezség nem jön létre, az érdekeltek a kártalanítás megállapítá­sát — az egyezségi tárgyalás meghiúsu­lásától számított harminc napon belül — a bíróságtól keresettel kérhetik. (3) Az építésügyi hatóságnak a telek­alakítást engedélyező, illetőleg elren­delő jogerős határozata — ha jogsza­bály eltérően nem rendelkezik — a kártalanítás kérdésében felmerült vi­tára tekintet nélkül végrehajtható. 12. §. Az ingatlan tulajdonosa (keze­lője, használója) ellenszolgáltatás nél­kül köteles tűrni, hogy a telken — an­nak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon elvégezzék a telekalakítás céljából szükséges mun­kálatokat, és az ehhez szükséges beren­dezést ott tartsák. Az okozott kárt a polgári jog szabályai szerint kell meg­téríteni. A telekalakítási és az építési tilalom 13. §. (1) A rendezési terv jóváha­gyására jogosult hatóság a terv végre­hajtásának biztosítása céljából a város (község) meghatározott területrészeire telekalakítási: illetőleg építési tilalmat rendelhet el. Az építésügyi szabályzat­ban vagy más jogszabályban, valamint az építésügyi miniszter által fontos népgazdasági érdekből külön megha­tározott esetekben telekalakítási, ille­tőleg építési tilalmat az építésügyi hatóság is elrendelhet. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom