Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-10 • Törvényjavaslat az építésügyről

4 (2) A telekalakítási, illetőleg építési tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni. Az ingatlan tulajdonosa (kezelője,használója),az ingatlant a jogszabályok keretei között a tilalom fennállása alatt is birtokolhatja, használhatja és azzal rendelkezhet. (3) A telekalakítási, illetőleg építési tilalom elrendelése miatt kártalanítás nem jár. (4) Ha az ingatlan tulajdonosa a telkét terhelő építési tilalom miatt nem tudja megvalósítani lakóházépítési szándékát, kérelmére — kisajátítási eljárás nélkül — részére beépíthető cseretelket kell adni, feltéve, hogy a tulajdonos vagy egyeneságbeli rokona a lakóházépítésre kötelezettséget vállal, és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállnak. 14. §. (1) A város (község) külterületén nem szabad állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló (hétvégi haz) céljára alkalmas épületet építeni ; az építésügyi szabályzat e rendelkezés alól kivételeket állapíthat meg. (2) Olyan külterületi helyeken, ahol állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló (hétvégi ház) céljára alkalmas épületeket nem szabad építeni, ilyen célra új telkeket sem szabad kialakítani. Védőterületek 15. §. (1) Az üzemek és az építmények által a környezetre gyakorolt káros hatások megakadályozása, illetőleg az üzemeknek és az építményeknek a környezet káros hatásaitól való védelme céljából védőterületeket (védőövezeteket, védősávokat) kell létesíteni. (2) A védőterületeken telekalakítási, illetőleg építési tilalom rendelhető el. (3) A védőterületek létesítésére, valamint azok területének beépítésére és használatára vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. Területrendezés céljára kisajátítás 16. §. Területrendezés céljára a kisajátításra vonatkozó jogszabályok szerint ingatlan kisajátításának van helye. Ingatlan igénybevétele közút céljára 17. §. (1) Ha a részletes rendezési terv szerint a város (község) belterületén vagy külterületi település beépítésre szánt területén közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára szükséges részét — kisajátítási eljárás nélkül — igénybe veheti, és közterületként lejegyeztetheti, a részletes rendezési terv szerint feleslegessé vált közterületet pedig a telekhez hozzá jegyeztetheti. A telekkönyvi le- vagy hozzájegyzéshez a telekkönyvi érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. (a) Az építésügyi hatóságnak a telekkönyvi le- vagy hozzá jegyzést elrendelő határozatát bíróság előtt nem lehet megtámadni. (3) Ha a teleknek a közút céljára szükséges részén épület vagy épületrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. Nem kell kisajátítási eljárást lefolytatni, ha az igénybevételre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárással kapcsolatban kerül sor. (4) A közút céljára történt igénybevétel esetében a kártalanításra a kisajátítási kártalanítás szabályait a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 18. §. (1) A telek igénybevett részéért nem jár kártalanítás, ha az a telek területének egyötödét nem haladja meg. A telek területének egyötödét meghaladó többletterületért kártalanítás jár. A telek egyötödének számításánál azt a területet is figyelembe kell venni, amelyet a telekből közút céljára kártalanítás nélkül tíz évnél nem régebben vettek igénybe. (2) Ha a telek megmaradó része az építésügyi szabályoknak megfelelő beépítésre alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni ; ilyen esetben az egész telekért jár kártalanítás. (3) Ha a közút létesítése céljára szükséges területet teljes szélességben az új