Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-7 • Törvényjavaslat a postáról és a távközlésről

14 nak ; így pl. a postai szervezet meghatározása ; a különböző szabályzatok kibocsátása. A javaslat kizárólagos jogot biztosít a Magyar Postának a postai és távközlési tevékenység ellátására, ezzel az ilyen feladatok ágazati-szervezési megosztása törvényi szabályozáson alapul. A törvénytervezet lehetővé kívánja tenni azonban azt is,„hogy különös érdekből vagy egyéb megfontolás alapján postai és távközlési tevékenységet ne csak a Magyar Posta, hanem más szervek is elláthassanak. Mivel a felügyeleti jogkör csak az adott ágazat irányítására és ellenőrzésére terjedne ki, ezért a közlekedés- és postaügyi miniszternek szakfelügyeleti jogkört is kell biztosítani. Ez teszi csak lehetővé, hogy a postai és távközlési feladatokat a Magyar Postán kívül álló szervek is szóban levő vonatkozásban egységes elvek és szabályok alapján ténykedjenek. A szakfelügyeleti jogkör — engedélyezési jogkör formájában — kiterjedne még egyes olyan kérdésekre is, amelyek ugyan nem postai és távközlési tevékenységek, de azok rendeltetésszerű ellátásához elengedhetetlenek (pl. bizonyos nagyfrekvenciás berendezés előállítása és üzemben tartása). A szakfelügyelet szervezési és jogi tartalma az ellenőrzési jogkör, vagyis az, hogy az illető ügy ágazati szerve ellenőrizheti a más minisztérium, illetőleg országos hatáskörű szerv felügyelete (irányítása) alá tartozó szervezet működését az adott szakfelügyelet jogszabállyal meghatározott ágazati kérdéseiben, továbbá az, hogy az illető felügyeleti (irányító) szerv az alája rendelt szerv felé az adott szakigazgatási ügyekben rendelkezést csak a szakfelügyeletet ellátó szervvel, tehát jelen esetben a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben adhat ki. A szakfelügyeleti jogkör konkrét tartalma az egyes ügyek tekintetében, illetőleg egyes szervek felé különböző terjedelmű lehet. A javaslat egyes szakaszaiban a szakfelügyeleti jogkör terjedelmét egyes ügyekre, illetőleg szervekre nézve külön-külön is meghatározza. Postai küldemények kézbesítése 7. §. A postai tevékenységi kör alapvető rendelkezéseit törvényi alapra helyezve elvként mondja ki a javaslat, hogy a posta a küldeményt általában közvetlenül a címzett kezéhez kézbesíti és közvetett úton csak akkor kézbesíthet, ha a közvetlen kézbesítés a címzett különleges helyzete vagy egyéb körülmény miatt akadályokba ütközik. Szállodába, üdülőbe, munkásszállóba, kórházba, szociális vagy egyesületi otthonba, tanintézetbe, letartóztató intézetbe, honvédséghez, a dolgozó munkahelyére (gyár-, bánya, ipartelep, üzem), valamint termelőszövetkezeti tagoknak a termelőszövetkezetbe címzett küldeményeinek kézbesitése a postát sokszor megoldhatatlan feladat elé állítja. Gyakori eset, hogy a' dolgozó munkahelyére címzett, egy-egy nagyobb üzembe szóló küldemény kézbesítése a postai kézbesítő napi munkájának jelentős részét igénybe veszi, emellett a kézbesítés az üzem munkáját zavarja. Kórházakban, klinikákon, szanatóriumokban stb. meg sem engedhető, hogy a postai kézbesítő a beteg betegágyánál kézbesítsen, ugyanígy nincs tárgyi lehetősége a közvetlen kézbesítésnek a honvédségnél és a letartóztató intézetekben sem. A közvetett kézbesítés az e téren mutatkozó visszásságokat kívánja megszüntetni. Kimondja tehát, hogy az érdekelt szervek közvetett kézbesítés végett a küldeményt a postától átvenni kötelesek. Az ilyen küldemény kézbesítésének részletes szabályait a vonatkozó postai szabályzat fogja tartalmazni, ületőleg az érdekelt szervek közbejöttével foganatosított ún. közvetett kézbesítés szabályait a közlekedés- és postaügyi miniszter az érdekelt szervekkel egyetértésben fogja megállapítani.