Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.

1963-7 • Törvényjavaslat a postáról és a távközlésről

/ 15 Titoktartás 8-10. §. Alkotmányunk 57. §-a többek között biztosítja az állampolgárok részére a levéltitok tiszteletbentartását. E rendelkezés alapján a javaslat a Magyar Posta kötelességévé teszi a levéltitok, továbbá az igénybe vett távközlési rendszer lehetőségei szerint a távközlési titok megőrzésének biztosítását. A levéltitok, valamint a távközlési titok büntetőjogi védelméről a Btk. 265. §-a rendelkezik. A Btk. 264—265. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás szerint minden hivatás gyakorlójától méltán el lehet várni, hogy a foglalkozásánál fogva rábízott, illetve megtudott titkot megőrizze. A törvény mindazt a titkot védi, amelyet valaki foglalkozása, közmegbízatása körében, akár a hozzáforduló közlése, akár saját észlelése alapján megtudott. Az idegen titokkörbe való jogtalan benyomulás kiemelkedő esete a levéltitok megsértése. Az állampolgárok közléseik továbbítását — a posta kizárólagos joga folytán — kénytelenek a postára bízni, joggal elvárhatják tehát, hogy a posta minden intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy közléseik tartalma ne kerülhessen illetéktelen személy tudomására. A távközlésnél (távbeszélőnél) a törvény a távközlési berendezéseken továbbított közlemény kifürkészése ellen nyújt büntetőjogi védelmet. A törvény a továbbítás alatt álló közlemény bizalmas voltának megőrzéséhez fűződő érdeket védi. A javaslat rendelkezéséből folyik, hogy a Magyar Posta az előírt felügyeleten és ellenőrzésen túlmenően köteles a küldemények továbbításánál, illetve a távközlési berendezések használatánál olyan körülményeket biztosítani, amelyek a levél- vagy távközlési titok megsértését kizárják. Ilyen intézkedések közé tartozik a tárgyi feltételek biztosítása — amelyek folyamatos fenntartásáról a postának gondoskodnia kell — pl. zárt levélgyűjtő-szekrények kifüggesztése, a levélgyűjtésnél automatikusan záródó gyűjtőtáska használata, postahivatalban vagy forgalmas helyeken zárt távbeszélő fülke biztosítása stb. A titok védelmét szolgálják a javaslatnak egyéb rendelkezései is. így taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a posta a feladó vagy a címzett beleegyezése nélkül zárt postai küldeményt felbonthat. Ilyen esetben a felbontást bizottság végzi. Utal a javaslat arra, hogy büntetőügyekben postai küldemény és távirat lefoglalására, zár alá vételére vagy visszatartására a büntetőeljárás szabályai az irányadók. A takarékbetétek titkosságára a javaslat rendelkezést nem tartalmaz, mert e tekintetben a takarékbetétekről és takarékbetétesek jogairól szóló 1952. évi 9. számú törvényerejű rendelet megfelelően rendelkezik. Kézbesíthetetlen küldemények 11. §. A postáról szóló 1936 : XXXV. tv. a kézbesíthetetlen küldeményekről, az olyan küldeményről, amelyet díj terhel és azt sem a címzettől, sem a feladótól nem lehetett beszedni, valamint a postahivatalban vagy más postai helyiségben vagy berendezésben talált tárgyakra nézve úgy rendelkezik, hogy azokat — a talált tárgyakat három havi őrzési idő leteltével — a posta eladhatja ; ha az eladás nem sikerül vagy a posta megítélése szerint a küldemény értéktelen, meg kell semmisíteni. A közönség részére nyitva álló épületben, hivatali helyiségben vagy berendezésben talált dolgok tekintetében követendő eljárást a Polgári Törvénykönyv