Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről
18 A III. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság fejlesztése továbbra is a gazdasági előrehaladás egyik kulcskérdése. Figyelembe véve, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséhez hazánk viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezik, olyan fejlesztési politikával számolunk a mezőgazdaságban, amely a termelés eddiginél gyorsabb emelkedését alapozza meg. A tervjavaslat ennek megfelelően előirányozza a mezőgazdasági termelés (az 1966—70. évek termelése az 1961—65. évihez viszonyítva) 13—15 százalékos növekedését. A mezőgazdasági termelés előirányzott növekedésének kereken 15—20 százaléka a második ötéves tervidőszakban telepített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásának eredménye. A tervjavaslat alapvető célként mindenekelőtt a nagyüzemi gazdaságok termelésének növekedését tűzi ki, az anyagi-műszaki megalapozás színvonalának növekedése, a termelőszövetkezeti parasztság anyagi érdekeltségének fokozására és életszínvonalának emelésére irányuló intézkedések, valamint a gazdálkodás színvonalának javítása alapján. A szocialista nagyüzemek fejlesztése mellett továbbra is fontos feladat, hogy a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok lehetőségeit kihasználva, azok termelése ne csökkenjen, sőt, ahol lehetséges, növekedjék. E gazdaságoknak továbbra is lehetőségük lesz különböző termelési eszközök (műtrágya, növényvédőszer, kisgépek) beszerzésére. A háztáji gazdaságok termelésének és árutermelésének elősegítése fontos gazdaságpolitikai célkitűzés marad. A termelőszövetkezeti tagok egj'enletesebb — jövedelmüket is emelő — foglalkoztatása, továbbá a veszteségek és a szállítási költségek csökkentése érdekében megfelelő feltételek mellett, az eddiginél fokozottabb lehetőséget kell adni a mezőgazdasági nagyüzemekben a termelt nyersanyagok helyi feldolgozására (elsősorban savanyítás, szárítmány-készítés) és közvetlen értékesítésére. A növénytermesztés további fejlesztésénél a termelés 15—17 százalékos növekedését az alábbi főbb feladatok megoldásával kell biztosítani: A gabonatermelés előirányzatai 1970-ben 12 q/kh búza átlagtermeléssel — tehát az 1965. évi kiemelkedően jó eredménynél 0,5 q-val kevesebbel — számolnak; így lehetővé teszik a kenyérgabona szükséglet kielégítését, miközben a vetésterület a termésátlagok növekedésének megfelelően csökkenthető. Az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek termelésének fokozása a növénytermesztés legnagyobb feladatává a takarmánytermelés növelését teszi. Ezért a szemes- és szálastakarmányok termelésének növekedését a terv úgy irányozza elő, hogy az állattenyésztés egyre szilárdabb hazai takarmánybázisra támaszkodhassak. Az elmúlt évek kedvező eredményei és az anyagi-műszaki megalapozás növekedése alapján a terv 1970-ben 18 q/kh kukorica átlagtermés elérését veszi figyelembe. A takarmányhasznosulás javítása érdekében fokozódik a fehérjetakarmányok behozatala, és ezenkívül tovább kell folytatni a rétek és legelők komplex javítását is. A zöldségkonzerv termelés és a friss zöldségellátás, illetve az export fokozása érdekében 1970-ben a szántóföldi zöldségtermelés 1963—64. évek átlagához képest 45—50 százalékkal növekszik. * (Az 1965. évi nagyon kedvezőtlen zöldségtermelést nem lenne helyes bázisul tekinteni.) 1966—70 között az előző ötéves terv időszakában telepített szőlők és gyümölcsösök járulékos beruházásokkal való ellátása az elsődleges feladat.' Emellett a terv 20 000 kh nagyüzemi szőlő és 25 000 kh gyümölcsös telepítését irányozza elő ; e telepítések fő célja a termelés fokozása az export szempontjából fontos gyümölcsnemekből (csonthéjasok és bogyósok). Figyelembe véve a II. ötéves terv időszakában végzett nagyarányú telepítések
