Országgyűlési irományok, 1963. I. kötet • 1-28. sz.
1963-21 • Törvényjavaslat a népgazdaság harmadik ötéves tervéről
19 termőrefordulását, továbbá a szórványgyümölcsösök és házikertek termelését, 1970-ben 5,8 millió hl egyszer fejtett bortermeléssel és kereken 1,5 millió tonna gyümölcstermeléssel lehet számolni. Számításba véve a takarmánybázis kiterjesztésének a lehetőségeit, az állati termékek termelésében az anyagi érdekeltség fokozását, valamint a biológiai lehetőségeket, az állattenyésztés növekedése öt év alatt 11—13 százalékra tervezhető. Az állattenyésztés fejlesztésének főbb célkitűzései a következők: A mezőgazdasági termelés általános színvonalának növelése, a hazai ellátás és az export fokozása érdekében döntő jelentőségű a szarvasmarha és a juhtenyésztés fejlesztése, mind a közös, mind a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban. 5 év alatt az országos szarvasmarhaállomány 65—70 ezer, a juhállomány 400 ezer darabbal növekszik. A terv figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a tehénállománynak kereken fele van jelenleg a nagyüzemi gazdaságokban, és ez az arány 1970-ben kb. 55 százalékra növekszik. A hazai szükségletek és az exportfeladatok kielégítéséhez alapvető feladat a hústermelés növelése. A terv ezt a sertés és baromfi törzsállomány növelése nélkül úgy irányozza elő, hogy a szaporulati mutatók javítása, a hizlalási idő rövidítése útján a fajlagos takarmányhasznosulás javuljon és egyúttal az állati termékek önköltségének a csökkentése is bekövetkezzék. Mindezek alapján a vágóállat termelés 1970-ben 8—10 százalékkal haladja meg az 1965. évi színvonalat. A nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése mellett fontos célkitűzés, hogy a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban az összes számosállat valamelyes csökkenése esetén se csökkenjen, hanem inkább kissé emelkedjék az állati termékek termelési színvonala. Az erdőgazdálkodásban a tervjavaslat a fakitermelés mintegy 10—12 százalékos növekedését irányozza elő. Öt év alatt 50 000 ha erdőfelújítás és 52 000 ha erdőtelepítés és fásítás végzendő el. Ezen belül egyrészt a távlati cellulóz- és papírprogram nyersanyaggal való megalapozása érdekében tovább folytatódik a nyárfatelepítés, másrészt — a természeti adottságainál fogva gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását is előmozdítva — meggyorsul a nagy lejtőszögű, mezőgazdasági művelésre nem alkalmas kopárok erdősítése. A vízgazdálkodás fejlesztésének egyik fő iránya a vízkárok elhárítását szolgáló létesítmények további kiépítése. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy* az árvíz- és belvízvédelemre a második ötéves terv időszakában fordított anyagi eszközök a károk elhárításán keresztül a népgazdaság egyéb területein megtérültek. Ezért nagy erővel folytatódik a III. ötéves terv időszakában is az árvízvédelmi célokat szolgáló műtárgyak építése, a vízfolyások árvízi szabályozása, továbbá a belvízkárok elhárítása érdekében a belvízrendszerek kapacitásának növelése. Az ezekre a célokra fordítandó eszközöket a terv megvalósítása során az igénybevehető források és kivitelezési kapacitások mértékéig kell növelni. A tervidőszakban megkezdődik az öntözés továbbfejlesztésének megalapozása érdekében a Tisza második vízlépcsőjének építése. A mezőgazdasági termelés előirányzatainak anyagi-műszaki megalapozására a tervjavaslat az alábbiakat tartalmazza: A műtrágya felhasználás 1965 és 1970 között kereken kétszeresére növekszik. A műtrágyaellátás növekedésének évi üteme lényegében a belföldi termelőkapacitások üzembehelyezésétől függ. Ezért 1966-ban csak lényegtelen növekedést, míg 1967—69-ben évi 3—400 ezer tonna, 1970-ben pedig 5—600 ezer tonna növekedést biztosít a terv. 1966—1970 között hozzávetőleg 1 millió kh talajjavítást kell elvégezni, mintegy 25 százalékkal többet, mint amennyi a II. ötéves tervben megvalósult. Öt év alatt a terv szerint összesen 250—252 000 kh területet kell öntözésre
