Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

85 megsértése esetében a biztosító köte­lezettsége nem áll be, kivéve ha bizo­nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 541. §. (t) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé­nyekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerző­dés módosítására, illetőleg — ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja — a szerződést har­minc napra írásban felmondhatja. (2) Ha a biztosított a módosító ja­vaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé­sétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat meg­tételekor figyelmeztetni kell. (3) Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. 542. §. (1) A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden ké­sőbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. (2) Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. (3) Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. 543. §. (1) A biztosítási díj esedékes­ségétől számított harmincadik nap el­teltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjköve­telést bírósági úton nem érvényesí­tette. (2) A biztosító a szerződés megszűné­sét és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékes­ségtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlé­sével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. 544. §. (1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban meg­állapított idő alatt a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosí­tásokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. (2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettsé­geket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké vál­nak. 545. §. (1) Ha a biztosítás hatályá­nak kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetet­lenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. (2) Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehe­tetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó nap­jával megszűnik. 546. §. (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, ki­véve ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. (2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszél3Tviselése véget ér. 547. §. (1) Ha a biztosítási szerző­dést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik szeméh7 köti, a biz­tosítási esemény bekövetkezéséig, ille­tőleg a biztosított belépéséig (550. §) a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. (2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat ; egyikük sem védekez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom