Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

86 hét olyan körülmény vagy változás nemtudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelen­tésre köteles lett volna. 2. Vagyonbiztosítás. 548. §. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szer­ződést érdekelt személy javára köti meg. 549. §. (i) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon­tárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó meg­állapodás semmis, s a dijat megfele­lően le kell szállítani. (2) E rendelkezések ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapot­ban való beszerzésének értéke ere- jéig. 550. §. Ha a szerződést nem a biz­tosított kötötte, a biztosított a bizto­sítóhoz intézett írásbeli nyilatkozat­tal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biz­tosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. 551. §. (1) A határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják. (2) A felek a szerződésben a fel­mondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. (3) Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Felmon­dás esetében a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjenged­ménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekin­tettel a biztosítottnak nyújtott (tar­tamengedmény). (4) A szerződést írásban, a biztosí­tási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő harminc nap. 552. §. (1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szer­ződés — változatlan biztosítási ösz- szeggel — a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. (2) Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító a sza­bályzat szerint követelheti a tartam­engedmény megfizetését. 553. §. (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szabály­zatban megállapított időn belül köte­les szolgáltatását teljesíteni. (2) Ha a biztosítási összeg a vagyon­tárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtérí­teni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. 554. §. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Ezt a rendelkezést a felelősség- és a balesetbiztosítás körében nem lehet alkalmazni. 555. §. (1) A biztosított köteles a kárt tőle telhetőén enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kár- megelőzési és kárenyhítési teendőiben. (2) A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. (3) Ha a biztosítási összeg a vagyon­tárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez arány­lik. 556. §. (1) A biztosító mentesül fize­tési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél, b ) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, c) a biztosítottnak a szabályzatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom