Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
170 c) Az államigazgatás zavartalan működésének büntetőjogi védelme — a már tárgyalt Címeken kívül — szükségessé teszi, hogy személyi vonatkozásoknál fogva egyes tényállások más-más Címben, tehát rendszerileg elkülönítve nyerjenek szabályozást. Az államigazgatás működését zavaró, veszélyeztető támadások ugyanis e téren egyrészt belülről, tehát az államigazgatást végző személyek, a hivatalos személyek részéről — másrészt kívülről, éppen az államigazgatást végző személyek ellen irányuló bűnös magatartásokkal követhetők el. Ennek megfelelően elkülönített Címek tartalmazzák a javaslatban a hivatalos személy által elkövetett bűntetteket, az ún. hivatali bűntetteket, illetve a hivatalos személy ellen elkövetett bűntetteket. d) Tárgyuknál fogva ebben a Fejezetben tárgyalja a javaslat az államtitok és a szolgálati titok megsértésének bűntetteit. Az elmondottakhoz képest a fejezet hat Címre oszlik: a választás rendje elleni bűntetteket, a hivatali bűntetteket, a hivatalos személy elleni bűntetteket, továbbá az államtitok és a szolgálati titok megsértésének bűntetteit, valamint a honvédelmi kötelezettség és az igazságszolgáltatás elleni bűntetteket foglalja magában. I. CÍM A választás rendje elleni bűntett A 143. §-hoz 1. Az Alkotmány 62. §-a a választás alapelveiként az általános, egyenlő és közvetlen választójogot, valamint a szavazás titkosságát határozza meg. Ugyanezek az elvek érvényesülnek a tanácsok tagjainak választásánál is. A büntető jogszabályok- feladata, hogy a büntetőjog eszközeivel biztosítsák az Alkotmányban lefektetett ezen elvek gyakorlati hatályosu- lását ; a népakarat minden befolyástól, visszaéléstől stb. mentes megnyilatkozását, a titkosság elvének maradéktalan érvényesülését, a választás eredményének hű megállapítását. A választás rendje elleni bűncselekmények jogi tárgya tehát ehhez képest a választás tisztasága. 2. A hatályos jogban az 1958. évi III. törvény X. Fejezet 74. és 75. pontjában foglalt rendelkezések szerint a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény büntető rendelkezéseit kell alkalmazni az országgyűlési képviselők választásának rendje ellen elkövetett cselekményekre is. Ezeket a rendelkezéseket a javaslat néhány szövegezési változtatással, valamint az alább tárgyalt módosításokkal átveszi. A javaslat — a hatályos joggal egyezően — csak az országgyűlési képviselők és tanácsok tagjainak választása során elkövethető visszaéléseket pönalizálja. 3. Az (1) bekezdés a) pontja megfelel az 1954. évi IX. törvény 55. §-a a) pontjának, de a javaslat bővíti a bűntett elkövetési körét. A hatályos jog ugyanis csupán a választójog gyakorlásának akadályozását bünteti, éspedig akkor, ha az erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy vesztegetéssel történt; a javaslat ezzel szemben a választójog gyakorlásának a befolyásolását is büntetéssel fenyegeti. Az akadályozás módjainak felsorolását a javaslat — a hatályos jog szabályozásával ellentétben — mellőzi. Bármi módon történjék ugyanis az akadályozás, a következmény: a választójog gyakorlásának nehezítése, gátolása, ezen állam- polgári jog érvényesülésének olyan nyilvánvaló megsértését jelenti, ami feltétlen megbüntetését indokolja. A befolyásolás, mint értelmi ráhatás már más büntetőjogi értékelést kíván. A választás: az állampolgárnak az a joga, hogy az államhatalom gyakorlásában részt vegyen. ,,A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat” [Alkotmány 2. § (2) bek.]. A választáson való részvétel, az egyetértést, a bizalmat kifejező, — illetőleg az egyetértést, a bizalmat megtagadó szavazat, ezeknek aránya rendkívüli jelentőséggel bír. Nagy felelősséget ró a választóra az is, hogy a hatalom gyakorlására a legmegfelelőbb személyeket válassza meg. A választójog gyakorlásiét ezért széleskörű felvilágosító munka előzi meg, a választó ilyen értelmű „befolyásolása” éppen a valódi népakarat megnyilvánulását segíti elő. De a népakarat meghamisítását jelenti, ha a választó befolyásolása olyan eszközökkel történik, amelyek már jellegüknél fogva is elárulják, hogy a cél: a választót olyan szavazat leadására bírni, amely ellentétes valódi akaratával. A javaslat ezért ennél az elkövetési magatartásnál meghatározza azokat a módokat, amelyek fennforgása esetén büntet : ezek a módok — szövegezési eltéréssel — azonosak a hatályos jogban az ,,aka- dályozás”-ra mint elkövetési magatartásra meghatározott módozatokkal. Ezek közül az elkövetési módok közül a „fenyegetés” fogalmát az Általános Rész értelmező rendelkezése (115. §) tartalmazza. Meghatározott magatartásnak erőszakkal, fenyegetéssel való jogtalan kikényszerítése — a Különös Rész 261. §-a szerint — a kényszerítés bűntettét valósíthatja meg. A kényszerítés általános jellegű tényállásával szemben a 143. § rendelkezése speciális szabály. A hatályos jog szövegével szemben a javaslat a „vesztegetéssel” elkövetés helyett az „előny juttatásával, vagy Ígéretével” kitételt használja. 4. A hatályos jogszabály (1) bekezdésének b) és c) pontját a javaslat összevonja; ugyanabban a bekezdésben szabályozza az elkövető választójogának törvényellenes gyakorlásával kapcsolatos visszaélést és az elkövetőnek azt a törekvését,
