Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
171 hogy más személy gyakoroljon törvény ellenére választójogot. A tényállás első fordulata: eredménybiintett, a második fordulata: alaki bűntett. Ä választójoggal nem bíró elkövetőnek arra irányuló cselekménye ugyanis, hogy ő maga választójogot gyakoroljon, önmagában vagy veszélytelen a jogtárgyra, vagy valamely más bűncselekmény tényállását valósítja meg. Fokozódik azonban az ilyen cselekmény társadalomra veszélyessége akkor, ha az elkövető más, arra nem jogosult személy választójogának törvényellenes gyakorlása érdekében fejt ki ténykedést. Utóbbinak sui generis deliktumként szabályozása ezért mellőzhetetlen. A választójoggal bíró személynek a választójog gyakorlásából vagy a választhatóságból kizárása az a) pontba foglalt „akadályozásának egyik változata. Ennek külön kiemelése tehát szükségtelen. Ezért ezt az elkövetési tevékenységet a javaslat a hatályos jogból nem veszi át. 5. A választójog gyakorlásának szabadsága felöleli azt a jogot is, hogy a választó minden befolyástól mentesen, szabadon dönthessen abban a kérdésben is, hogy él-e a szavazás jogával vagy sem, tehát hogy adott esetben tartózkodhassék a szavazástól. A hatályos jogszabály d) pontjában foglalt elkövetési cselekmény teljességéhez tehát hozzátartozik, hogy az ott írt célzaton felül kiterjedjen a szavazástól való tartózkodás miatt használt erőszakra is. Ezért a javaslat ennyiben kiegészíti a hatályos jog szövegét, míg a továbbiakban — kisebb változtatásokkal — azt lényegében fenntartja. Végül a javaslat azáltal, hogy nem határozza meg az erőszak alkalmazásának, a hátrány okozásának irányát, címzettjét, kifejezésre juttatja, hogy ez bárki lehet: a választó vagy rajta kívül álló személy is. A passzív alany tehát lehet hozzátartozó vagy bármely olyan személy, akivel szemben az erőszak kifejtése, vagy akinek terhére történő hátrány okozása a választójogát gyakorló, vagy .a szavazástól tartózkodó választó egyéni szempontjából sérelmes (pl. a választó szülőjének okozott hátránnyal a tettes a választón tölti ki bosszúját). 6. A hatályos jogszabály e) pontjában foglalt rendelkezést egyszerűsített fogalmazással és indokoltan kiterjesztett tartalommal veszt át a javaslat. A módosított szöveg azt fejezi ki, hogy mind a választás egészének, mind az egyes választók szavazásának Titkossága külön-külön is sérthető. 7. A hatályos rendelkezések természetesen büntetik a választási eredmény meghamisítását, de nincs külön szankciója a szavazási eredmény meghamisításának. A szavazási, illetőleg a választási eredmények megállapítása — a választások lefolyásában — két különböző tevékenység. A szavazási eredményt a szavazatszedő bizottság, a választási eredményt pedig a területi választási szervek állapítják meg. A választási eredmények alapját a szavazási eredmények képezik. A szavazási eredmény meghamisítása — különösen a helyi államhatalmi szervek választása alkalmával — lényegesen befolyásolhatja a választás eredményét. Ennek megfelelően a javaslat a (2) bekezdésben bármely eredménynek a meghamisítását bünteti, amely a választás során létrejött. Egyúttal a leggyakoribb elkövetési módot: a közokirat- hamisítás útján való elkövetést felveszi a tényállásba. 8. A hatályos jogszabály (2) bekezdésébe felvett rendelkezést a javaslat mellőzi; amennyiben ui. az (1) bekezdésben felsorolt cselekményeket hivatalos személy hivatali működési körében követi el. hivatali bűntett is megvalósulhat. II. CÍM A hivatali büntettek e (144—154. §-ok) 1. Hatályos jogunkban a hivatali bűntettekkel a BHO VII. fejezete huszonnyolc pontban (116—143.) foglalkozik. A BHO.-be felvett cselekménytípusok közül a vesztegetés, a tiltott előny nyújtása, követelése, elfogadása, a befolyással üzérkedés, a hivatali hatalommal való visszaélés több-kevese*bb módosulással a javaslatban is önálló cselekménytípus. A hivatali sikkasztás és több más, a hatályos jogban ismert tényállás büntetését viszont a javaslat másképpen oldja meg. 2. Hivatali bűntett elkövetője tettesi minőségben csak hivatalos személy lehet (társtettese' és részese lehet nem hivatalos személy is). A hivatalos személy fogalmát az Általános Rész 114. §-a határozza meg. A hivatalos személy e fogalom- meghatározásából is következik, hogy államigazgatási tevékenységet nem kizárólag állami szervek végeznek, hanem rajtuk kívül társadalmi, gazdasági és más szervek, szervezetek is. Ebből folyik, hogy hivatali bűntett nemcsak az állami, hanem a társadalmi, gazdasági és egyéb szervek, szervezetek keretein belül is elkövethető, feltéve, hogy a cselekmény az ezek által ellátott államigazgatási feladatokkal kapcsolatos. A javaslat — a hatályos joggal egyezően — a hivatali vesztegetés (151. és 152. §), a befolyással üzérkedés (153. §) bűntettét is a hivatali bűntettek közé sorolja, jóllehet elkövetőjük többnyire nem hivatalos személy. Ezt az indokolja, hogy a hivatali vesztegetés elkövetője cselekményét csupán a hivatalos személyen, mint passzív alanyon keresztül valósíthatja meg. A két cselekmény ily szoros összefüggése mellett a hivatali vesztegetés bűntettének a hivatali bűntettektől elkülönített szabályozása indokolatlan lenne. Ez a szempont, illetőleg az, hogy a cselekmény a hivatalos személy működésébe vetett bizalom lejára-