Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
112 illetőleg pénzfőbüntetés mellett is mondhasson ki foglalkozástól eltiltást. A javaslat szerint ugyanis ennél, a mellékbüntetésnél rendszerint a társadalom védelmének érdeke kerül előtérbe. Ezért indokolt olyan módot keresni, amely nem zárja ki, hogy a legésszerűbb megoldást válassza a bíróság; azaz ha helyesnek és egyben elegendőnek is mutatkozik a foglalkozástól eltiltás, akkor ne kelljen ettől pusztán amiatt tartózkodnia, mert alkalmazhatása végett a vádlottat szükségtelenül olyan súlyos büntetéssel is kell sújtania, mint a szabadságvesztés. Mindezt elkerülendő a javaslat nemcsak szabadságvesztés mellett teszi lehetővé a foglalkozástól eltiltást, hanem egyéb főbüntetések, javítónevelő munka és pénzbüntetés esetében is. Itt is említést érdemel továbbá a javaslatnak az a rendelkezése, melynek értelmében a foglalkozástól eltiltás nem akadálya a főbüntetés végrehajtása felfüggesztésének. 3. Az 51. §. a foglalkozástól eltiltásnak két esetét szabályozza : Az egyik esetben |a) pont] a bűntett annak a következménye, hogy az elkövető megszegte foglalkozása szabályait, illetőleg járatlan azokban. Erről természetesen csak szakképzettséget kívánó foglalkozásnál lehet szó. Szakképzettséget kívánó foglalkozás alatt azonban nemcsak olyan foglalkozást kell érteni, amelynek az űzéséhez alakszerű képesítés szükséges. A szakképzettség megfelelő gyakorlat eredménye is lehet. Az is figyelmet érdemel, hogy „szakképzettséget kívánó”, nem pedig „szakképzettséghez kötött” foglalkozást említ a szöveg, amiből következik, hogy az a) pont alkalmazható mindazokban az esetekben, amelyekben valamilyen foglalkozás a közfelfogás szerint szakképzettséget igényel, és nem csupán akkor, ha annak gyakorlását jogszabály képesítéshez köti. Ab) pont arról az esetről rendelkezik, amikor a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a bűntett elkövetésének. Ilyenkor szakképzettséget nem kívánó foglalkozás is számításba jöhet (pl. a biztosítási ügynök arra használja fel foglalkozását, hogy különböző dolgokat lop el ügyfeleinek lakásából, amikor őket felkeresi). Erre figyelemmel ab) pont általában a „foglalkozásáról beszél. Az eltiltás azonban szándékos bűntettet tételez fel, mert a foglalkozást felhasználni fogalmilag is csak szándékos bűntett elkövetésére lehet. Az 52. §-hoz A javaslat a foglalkozástól eltiltás határozott tartamára vonatkozó hatályos rendelkezéseket nem érinti, viszont mellőzi a végleges hatállyal történő eltiltást. A határozatlan* tartamú büntetés — amilyen természetesen a végleges hatályú eltiltás' is — ellentétben áll a javaslat büntetési rendszerének alapelvével, egyebek között azért «is. mert az ilyen büntetés teljesen nélkülözi a nevelő jelleget. Ezért ennek a felfogásnak a határozott tartam felel meg leginkább. Az bizonyos, hogy a foglalkozásában járatlan elkövető ez eltiltás ideje alatt nagyobb jártasságra nem fog szert tenni, de arra megtanítani nem is a büntetőjog feladata. Hogy a követelményeknek — a büntetéstől függetlenül — megfelel-e, vagy nem, annak elbírálását a (3) bekezdésben szabályozott intézmény hivatott biztosítani. A (2) bekezdés ugyanazon a megfontolásokon nyugszik, mint amelyekről a közügyektől eltiltás tartamának számítása kapcsán korábban már szó volt. A javaslat a hatályos joggal egyezően szabályozza a foglalkozás újbóli megkezdésének a (3) bekezdésben említett sajátos feltételét. A kitiltás Az 53. tf-hoz 1. A Btá. kiutasításnak nevezi azt a mellék- büntetést, amely abban áll, hogy valaki eltávolítható az ország egy vagy több községéből (városából), vagy az ország valamely részéből ; így hívja azonban azt a mellékbüntetést is, amely az ország egész területéről való eltávolításban áll. A javaslat nem veszi át a közös megjelölést, hanem az előbbi mellékbüntetést kitiltásnak, az utóbbit kiutasításnak mondja. A két büntetésben közös az a mozzanat, hogy mindkettő egy meghatározott helyen való tartózkodás tilalmából áll. Ettől eltekintve azonban minden más vonatkozásban lényegesen különböznek egymástól. így a kiutasítás az ország egész területéről, a kitiltás piaiig az ország területén belül egyik vagy másik helységből vagy meghatározott területrészről történik; a kiutasítás csak külföldivel szemben mondható ki. a kitiltás külföldivel és magyar állampolgárral szemben egyaránt alkalmazható; akiutasítás a törvény különös rendelkezése nélkül is kiszabható, a kitiltás ellenben csak a törvény külön rendelkezése alapján mondható ki ; a kiutasítás pénz fő büntet és mellett is alkalmazható, a kitiltás azonban mindig csak szabadságvesztés mellett. Mindezekre tekintettel a javaslat külön megjelölést használ a szóban levő két mellékbüntetésre. 2. Az (1) bekezdés a kitiltás alkalmazásának feltételeiről és terjedelméről a (2) bekezdés pedig tartalmáról és tartamának számításáról rendelkezik. A javaslat — a Btá. 45. §-ának (1) bekezdésével ellentétben — meghatározza a kitiltás különös előfeltételét. Kitiltás csak akkor alkalmazható, ha az elkövetőnek a kérdéses helyen való tartózkodás a közérdeket veszélyezteti. Indokolt lehet pl. a határhoz közel lakó személyt kitiltani lakóhelyéről, ha ezt a helyzetét pl. embercsempészés elkövetésére használja fel. Ilyenkor ugyanis az elkövetőnek a
