Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
из határ közelében való tartózkodása veszélyezteti a közérdeket. Az (1) bekezdés szerint az előbbi feltétel megléte esetében is esak akkor alkalmazható) kitiltás, ha azt a törvény külön megengedi, és a bíróság az elkövetőt szabadságvesztésre ítélte.^ A Btá. külön kiemeli, hogy az elítélt még ideiglenesen sem tartózkodhatik abban a községben (városban) stb., ahonnan kitiltották. Ez annyira nyilvánvaló, hogy a javaslat feleslegesnek tartotta külön megemlítését. 3. A kitiltás tartamáról szóló (2) bekezdés egyezik a Btá. 45. §-ának (2) bekezdésével. A tartam számítására pedig ugyanazok a szabályok érvényesek, mint amelyek a közügyektől eltiltás és a foglalkozástól eltiltás tartamának számítására. A kiutasítás Az 54. If-hoz Miként a hatályos jog, a javaslat is lehetővé kívánja tenni az elkövető eltávolítását az országból, ha külföldi állampolgár. Erre szolgál a kiutasítás. E mellékbüntetés tartalma a Magyarországon tartózkodás jogának elveszítése. Alkalmazásának feltétele — a külföldi állampolgárságon túlmenően — az, hogy az országból való eltávolítás kívánatos legyen. Ezt a bíróság1 az eset összes körülményeinek figyelembevételével állapíthatja meg. Az 54. § szövegéből kiderül az is, hogy kiutasítás nemcsak szabadságvesztés mellett alkalmazható, hanem — halálbüntetés kivételével — minden más főbüntetéssel együtt. A javaslat a Btá-val ellentétben nem szabja meg a kiutasítás tartamát. Az országhatár átlépése s külföldieknek az ország területén való tartózkodása ugyanis engedélyhez van kötve. Erre tekintettel a kiutasítás tartamát a Büntető Törvénykönyvnek nem is kell meghatároznia. A vagyonelkobzás Az ■>■). If-hoz 1. Az 55. § a vagyonelkobzás alkalmazásának feltételeit szabályozza. Ebből a szempontból a javaslat különbséget tesz a vagyonelkobzás alkalmazásának kötelező és nem kötelező, azaz bírói mérlegeléstől függő esete között. Az a) pont a vagyonelkobzás kötelezel kimondá-_ sáról rendelkezik. A bíróság a következő feltételek együttes fennforgása esetében köteles vagyonelkobzást kimondani: a) az elkobzást a törvény (Különös Része) külön rendeli, b) a kiszabott főbüntetés halál, vagy öt évet meghaladó szabadságvesztés. a) A vagyonelkobzás súlyos volta indokolttá teszi annak a mai szabálynak a fenntartását, hogy a törvény külön rendelkezése szükséges a vagyonelkobzás kimondásához. E rendelkezés lényege voltaképpen az, hogy a vagyonelkobzást illetően maga a törvényhozó foglal állást, és azt kivételes büntetésként állapítja meg. A vagyonelkobzás — jellegéből folyóan — természetesen csakis a súlyosabb megítélésű cselekmények miatt kerülhet megállapításra. A Különös Rész a vagyonelkobzás alkalmazásával kapcsolatban azt az általános formulát használja, hogy ,,... mellékbüntetésként vagyonelkobzásnak is helye van”. Ez azt jelenti, hogy ha az (1) bekezdésben írt másik feltétel is megvalósult, a bíróság köteles vagyonelkobzást alkalmazni ; ha azonban pl. négy évi szabadságvesztést szabott ki, a vagyonelkobzás kimondása nem kötelező, hanem a bíróság mérlegelésétől függ. b) A vagyonelkobzást az előbbi feltétel megléte esetében akkor kell kimondani, ha a bíróság halál- büntetést vagy öt évet meghaladó szabadságvesztést szabott ki. Ha a bíróság enyhébb főbüntetéssel sújtotta az elítéltet, ab) pont alkalmazása jöhet számításba. 2. A b) pont a vag3’onelkobzás megengedett esetét szabályozza. A bíróság saját belátásától függően alkalmazhatja ezt a mellékbüntetést, ha egyrészt a törvény azt külön lehetővé teszi, másrészt a bíróság három évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztést szabott ki, feltéve végül, hogy a társadalom védelme szükségessé teszi a vagyonelkobzás kimondását. Az 56. if-hoz A vagyonelkobzás mértékére a javaslat hatályos jogunkkal egyező szabályokat tartalmaz. A Btá. a vagyonelkobzás következményéről hogy ti. az elkobzott vagyon az államra száll — egyáltalán nem rendelkezik. Ezért az elmélet és a gyakorlat ide is vonatkoztatta a Btá. 37. §-a (5) bekezdésének az elkobzásra megállapított szabályát. A hiányt pótolja a (3) bekezdés, amely szerint ,,az ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott vagyon az államra száll”.- j A büntetés végrehajthatóságát kizáró okok Az 37. §-hoz A Btá. nem sorolja fel a büntetés végrehajthatóságát kizáró okokat. A javaslat meghatározza a büntetés végrehajtásának legfontosabb elveit. Ezért indokolt, hogy foglalkozzék a büntetés végrehajthatóságát kizáró okokkal. .4 büntetés elévülése Az 58. §-hoz . Minthogy az elítélés jogi bizonyosságot nyújt az elítélt bűnössége felől, a büntetés elévülésére a törvényhozó általában határidőket állapít meg,
