Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

•90

varamivel többet is mondjon. Ehhez képest a 19. §-ban egy sor példára utal meghatározásának szemléltetése végett. '

A javaslat kimeiítőleg felsorolja azokat a konkrét cselekményeket, amelyeket előkészületként büntetni akar. S minthogy a Btá. 19. §-ában példaként megemlített tevékenységek felölelik mindazokat a magatartásokat, amelyek adott esetben mint előkészítő cselekmények büntetést érdemelnek, a javaslat kimerítő felsorolása lényegileg egyezik a Btá. példálózó felsorolásával. A taxáció természetesen azt jelenti, hogy csak az a tevékenység vonható az előkészület fogalma alá, amelyet a 11. § kifejezetten megemlít. Ilyen konkrét cselekmények : a bűntett elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek biztosítása ; a bűntett elkövetéséhez szükséges eszközök vagy kellékek megszerzése, avagy ezek alkalmassá tétele a bűntett véghezvitelére; a bűntett elkövetésére való felhívás, ajánlkozás vagy vállalkozás ; a bűntett közös elkövetésében vak) megállapodás.. Valahányszor büntetni rendeli a Különös Rész az előkészületet, a szóban forgó bűntett vonatkozásában a most felsorolt tevékenységek mindegyike büntetendő cselekmény. Az általános szabályokból folyik, hogy ott, ahol csak meghatározott előkészületi magatartásokat kíván a javaslat büntetéssel’ fenyegetni, pl. szökés esetében, a konkrét elkövetési magatartást pöralizálja. Ezzel azonban a javaslat nem alkot sui gfeneris tényállást: az érintett magatartást változatlanul mint előkészületi cselekményt pönalizálja és ezért az _ előkészületre vonatkozó általános szabályok, pl. elállás büntetlensége ezekre az előkészületi cselekményekre is vonatkoznak.

Büntetendő előkészület csak akkor valósul meg, ha a cselekvő' a bűntett elkövetésére irányuló célzattal követi el az előkészületi cselekményeket. Erre a lényeges alanyi mozzanatra utal az (1) bekezdés következő része; „...aki a bűntett elkövetése céljából...” Az előkészület tehát csak célzatos cselekmény lehet; a gondatlan bűn- cselekmény előkészülete így fogalmilag kizárt.

2. Minthogy az előkészületet nagy távolság

választja el a bűntett befejezésétől, a legtöbb kódex, csak kivételesen vonja büntetés alá az előkészületi cselekményt. ,

így a Btá. sem kívánta minden bűntett előkészületét pönalizálni, és a Különös Rész számára tartotta fenn annak szabályozását, hogy mely bűntettek előkészülete legyen büntetendő.

A javaslat — ebben a vonatkozásban — nem kíván a jelenlegi helyzeten változtatni. Ezt fejezi ki az (1) bek. bevezető része, amely szerint az előkészület csak akkor büntethető, „ha a törvény ezt külön rendeli”. A Különös Rész határozza meg az előkészületi cselekmény büntetési tételét is. Ennek kimondása azonban szükségtelen. Ezért a javaslat nem veszi át a Btá. 19. §-a (2) bekezdésébe felvett rendelkezést.

3. Azok a szempontok, amelyek a kísérlettől

való önkéntes elállás, illetőleg az önkéntes eredményelhárítás büntetlenül hagyását indokolják, az előkészület vonatkozásában is felmerülnek, Ez a magyarázata a (2) bekezdésnek.

Hatályos törvényünk, miként a kísérletnél, itt is csupán korlátlan enyhítést enged, illetőleg lehetővé teszi a bűnösség megállapításának és a büntetés kiszabásának a mellőzését. A javaslat -» a kísérlettől való önkéntes elállásnál felhozott indokra figyelemmel — előkészület esetében is büntetlenséget biztosít az önként elálló javára. Ettől eltekintve, lényegileg átveszi a Btá. 19. §-a (3) bekezdésének szövegét, s csak néhány jelentéktelen, stiláris jellegű módosításra szorítkozik.

4. A javaslat külön rendelkezést vesz fel itt, az előkészületi cselekménynél is, az ún. maradékcselekmény büntetendőségére.

II. CÍM '

A bűntett elkövetői

A társtettesekről, a felbújtóról és a bűnsegédről szóló szabályokat sok kódex „részesség” néven vonja egy fejezetbe, s az irodalom is gyakran a „részesség tana” cím alatt tárgyalja az idevágó ismereteket. Hatályos jogunk „elkövetők” néven foglalja össze a bűncselekmény aktív alanyairól szóló általános rendelkezéseket. A szóban levő megjelölést a Btá. vezette be, s a gyakorlat hamarosan magáévá tette. Ezért a javaslat is él vele.

A bűntett aktív alanyairól és büntetésükről szól a 12— Г4. § ; a 15. § pedig általános szabályt állít fel az ún. személyes körülmények és tulajdonságok elbírálására.

A 12. §-hoz

1. A § felsorolja az elkövetőket. Ezek; a tettes, a társtettes, aíelbújtó és a bűnsegéd. A felsorolás) annyiban tér. el a hatályos törvénytől, hogy az elkövetők közé a társtettest is felveszi. Ennek indoka az, hogy а) a társtettes fogalommeghatározás alapozza meg a társtettes felelősségét az egész cselekmény vonat hozásában, amelyért egyébként tettesként az általános szabályok szerint vagy egyáltalán nem, vagy pedig csupán annak egyik vagy másik, önálló bűncselekményt is megvalósító részéért felelne; b) a társtettes fogalmát a gyakorlat ma is használja, és azt nem is nélkülözheti: márpedig ha ez így van, helyesebb a fogalmat a törvényben is meghatározni.

2. Itt vetődik fel, nem kell-e a bűnszervezőt is önálló részesi kategóriaként szabályozni ?

Kétségtelen, hogy a bűntett szervezőjének a fogalma életszerű.. Az is vitathatatlan, hogy a szervezői tevékenységet kifejtő személy társadalomra veszélyessége lényegesen nagyobb, mint az egyszerű elkövetőé; ehhez képest a bűntettért feltétlenül nagyobb felelősséggel is tartozik, akár