Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
76 büntetések, a büntetés kiszabása, a mentesítés című fejezetekbe foglalhatók mindazok az alapvető szabályok, amelyek az anyagi büntetőjog egész területére általánosíthatók, amelyek ekként nemcsak a Különös Kész helyes alkalmazását biztosítják, hanem egyúttal lehetővé teszik a Különös Rész szabályainak egyszerűbb megfogalmazását is. Ezért a javaslat változtatást az Általános Rész fejezetei tekintetében csak annyiban hoz, hogy a javaslat az anyagi büntetőjog egész területét szabályozván, kódex jellegénél fogva tartalmazza azokat a különös rendelkezéseket is, amelyek az elkövetők személyére tekintettel, a fiatalkorúnkra és a katonákra vonatkoznak. A törvényességet — a bírói gyakorlat egységét — szolgálja végül az Általános Rész rendszerében annak az új Fejezetnek a beiktatása, amely a kódexben leggyakrabban előforduló olyan fogalmak meghatározását adja, amelyeknek a szó általános használatán túlmenően a javaslat különleges értelmet tulajdonít. A Fejezeteken belül, egyes Címekkel kapcsolatos változásokat az érintett Fejezet, illetőleg Cím tartalmazza. Ami a Különös Rész rendszerét illet i, a javaslat — a szocialista jogtudományban általánosan elfogadott elvnek megfelelően — a Különös Rész rendszerét arra az általános elméleti előfeltételre építi, hogy a szocialista társadalom az egyes személyek érdekeit összehangolja a társadalom érdekeivel. A szocialista jogtudomány nem fogadja el a jognak közjogra és magánjogra felosztását, éppen ezért a szocialista büntetőjog Különös Részének a rendszerét ugyancsak az egyéni és a közösségi érdekek harmóniájából kiindulva kell felépíteni. , A szocialistái büntetőjog Különös Részének rendszere a büntetőjog aktív szolgálati szerepét fejezi ki;-a proletárdiktatúrának, a társadalmi rendnek, az államigazgatási szervek zavartalan munkájának, a szocialista tulajdon és a gazdálkodás szocialista rendszerének, az egyes polgárok jogainak a védelmét. Alapjában ugyanezek az elvek érvényesültek a hatályos jog'Különös Részének tényállásait tartalmazó Hivatalos Összeállítás (BHÖ.) rendszerében is. Erre utal az Összeállítás előszava: ,,A különös büntetőjogi rendelkezéseket az összeállítás . . . alapvetően új, a bűncselekmények jelentőségének és a szocialista jogfelfogásnak megfelelő sorrendben vette fel. Ilyen módon a gyűjtemény rendszere is jelzi a büntetőjogunk fejlődésének útját. Természetes, hogy az egyes büntetőjogi szabályok rendszeres összeállítása nálunk alapvetően más elvek szerint történik, mint ahogyan az a Btk-ban történt. A hatályos jogszabályoknak ilyen módon történt rendszerbe való összeállítása tehát jelentős lépést jelent előre.” Mindezek folytán nem volt szükség arra sem, hogy a Különös Rész szerkezete a BHÖ. szerkezetével szemben alapvető változást hozzon. A kódex jellegéből folyik, hogy a Különös Rész Fejezetei is bővülnek a katonai bűntetteket tartalmazó Fejezettel; jelentősebb eltérések tehát itt is a Fejezeteken belüli elhelyezésben találhatók. Ezekről az érintett Fejezetek, illetőleg Címek indokolásában lesz szó. A javaslat Különös Részének a szerkezete a következőképpen épül fel: IX. Fejezet: Állam elleni bűntettek X. Fejezet : A béke és az emberiség elleni bűntettek XI. Fejezet: Az államigazgatás és az igazságszolgáltatás elleni bűntettek XII. Fejezet : A közbiztonság és a közrend elleni bűntettek XIII. Fejezet: A népgazdaság elleni bűntettek XIV. Fejezet : A személy elleni bűntettek XV. Fejezet: A család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűntettek XVI. Fejezet: A társadalmi tulajdon elleni bűntettek. — Á személyek javai elleni bűntettek XVII. Fejezet: À katonai bűntettek. Ha a javaslat szerkezetét a hatályos jog szerkezetével összehasonlítjuk, ehelyütt — mint a legszembetűnőbb változtatásokra —, a következőkre kell a figyelmet felhívni: a) A javaslat az áltamellenes bűntettek körében mellőzi az állam belső biztonsága és külső biztonsága elleni bűntettek megkülönböztetését. A BHÖ. ellentétes megoldása a könnyebb áttekinthetőséget, a célszerűséget szolgálta, de az — a. hatályos büntető jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása során — következetlenségekre vezetett. A javaslat figyelembe vette, hogy a nemzetközi jog szempontjából különbség tehető a belső és a külső biztonság között. A belső biztonság a belső erők viszonyától függ: azoknak az erőknek a viszonyától, amelyek egyrészről az államrend mögött állanak, másrészről amelyek annak megdöntésére törekszenek. A külső biztonság államon kívüli tényezőktől függ: azt az idegen államok, illeti leg külföldi szervezetek egyes akciói veszélyeztethetik, illetőleg fenyegethetik. Kétségtelen azonban, hogy a belső és külső biztonság szorosan összefügg egymással. A legtöbb állam elleni bűntett tényállásában összefolynak a belső és a külső biztonságot érintő mozzanatok. Ebből a szempontból pedig a népi demokratikus állam biztonságát oszthatatlannak kell tekinteni: a biztonság bármelyik oldalának sérelme elkerülhetetlenül maga után vonja a másik oldal sérelmét is. Ennek alapján az állam elleni bűntettek csoportosításának nem lehet biztos iránytűje a „belső” és a „külső” biztonság. b) A javaslat nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy állam elleni bűntett csak olyan cselekmény legyen, amely az állam mint jogi tárgy ellen támad. Alinthogy pedig az állam egyrészt a gazdasági, társadalmi és politikai rend megtestesítőjeként — de ugyanakkor mint az állami funkciók megtestesítőjeként is — megjelenik, a jogtárgy
