Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
62 pén vagy az általa kijelölt más helyen kell végeznie, a megrendelő köteles a munka elvégzésének helyét alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. (2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat, és a jogosult késedelmére irányadó szabályok szerint kártérítést követelhet. 392. §. A megrendelő a szerződéstől bármikor elálhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. 393. §. (1) Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet. (2) Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. 394. §. (1) A díj — ha jogszabály kivételt nem tesz — a vállalkozás teljesítésekor esedékes. (2) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. 395. §. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős és a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg ; b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt ; c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. 396. §. (1) A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok (395. §) szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között. (2) A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles. (3) A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni. XXXV. FEJEZET. Tervszerződések. 397. §. A szocialista szervezetek — ha jogszabály kivételt nem tesz — a népgazdasági terv megvalósítása érdekében fennálló valamennyi kölcsönös kötelezettségük részletes meghatározása és teljesítése céljából a termék- szállítás, építés és a vállalkozás körébe tartozó más szolgáltatásokra szerződéseket kötelesek egymással kötni (tervszerződések). A tervszerződések megkötése. 398. §. (1) A tervszerződéseket a terv jóváhagyása után a jogszabályokban ■■ meghatározott időn belül kell megkötni. Jogszabály vagy az irányító szerv a szerződések megkötését további feltételektől teheti függővé, továbbá elrendelheti, hogy kössenek szerződéseket a terv jóváhagyása előtt, és rendelkezhet arról, hogy, az így megkö
