Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

22 határozott legkisebb, és nem lehet nagyobb az ott szereplő legnagyobb mértéknél. 76. §. (1) A külön ítéletekkel kiszabott mellékbüntetések összbüntetésbe nem fog­lalhatók. A pénzmellékbüntetés akkor sem foglalható összbüntetésbe, ha szabadság- vesztésre változtatták át. (2) Az egyes ítéletekkel kiszabott azonos nemű mellékbüntetések közül—a vagyon­elkobzás és a pénzmellékbüntetés kivéte­lével — csak azt kell végrehajtani, amely az elkövetőre nézve a leghátrányosabb. Az előzetes fogvatartás beszámítása 77. §. (1) A kiszabott szabadságvesztés­be vagy javító-nevelő munkába az előzetes fogvatartás idejét teljes egészében be kell számítani. A beszámításnál egy napi elő­zetes fogvatartás két napi javító-nevelő munkának felel meg. (2) Az előzetes fogvatartással a bíróság a 47. § (2) bekezdésében foglalt átszámítás szerint megfelelő összeg erejéig a pénz- büntetést is lerovottnak nyilvánítja. V. F E JEZ E T MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐ­ÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A mentesítés hatálya 78. §•(1)A mentesítés hatálya abban áll, hogy az elítélt a polgári jogi következ­mények kivételével mentesül azok alól a hátrányos következmények alól, ame­lyeket az elítéltetéshez jogszabály fűz. (2) A mentesített személy büntetlen elő­életűnek tekintendő, és nem tartozik szá­mot adni olyan elítéltetéséről, amelyre nézve mentesítésben részesült. (3) Amennyiben a mentesített személy újabb bűntettet követ el, a bíróság súlyosító körülményként veheti figyelembe olyan korábbi elítéltetését, amelyre nézve mente­sítésben részesült. A mentesítés módja 79. §. Az elítélt mentesítésben részesül­het : a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés 80. §. (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés hatálya: a) pénzfőbüntetés esetében, ha végre­hajtását felfüggesztették, az ítélet jogerőre emelkedésének napján ; b) pénzfőbüntetés esetében, ha végre­hajtását nem függesztették fel, megfize­tésének vagy a helyettesítő büntetés végre­hajtása befejezésének, illetőleg végrehajt­hatósága megszűnésének napján ; c) javító-nevelő munka esetében, a javí­tó-nevelő munka, illetőleg a helyettesítő szabadságvesztés végrehajtása befejezésé­nek vagy végrehajthatósága megszűnésé­nek napján ; d) szabadságvesztés esetében, ha végre­hajtását felfüggesztették, és a próbaidő a büntetés végrehajtásának elrendelése nél­kül ért véget, a próbaidő leteltének nap­ján ; e) egy évet meg nem haladó szabadság- vesztés esetében, ha végrehajtását nem füg­gesztették fel, a büntetés kiállását, illető­leg végrehajthatóságának megszűntét köve­tő öt év elteltével, feltéve hogy ez idő alatt az elitéit újabb bűntettet nem köve­tett el. Üjabb bűntett elkövetése esetében a mentesítésre a 83. § rendelkezései irány­adók. (2) Az (1) bekezdés e) pontja esetében, ha a büntetést a IX. vagy X. Fejezetben meghatározott bűntett miatt szabták ki, a törvényi mentesítés a büntetés kiállá­sát, illetőleg végrehajthatóságának meg­szűnését követő tíz év elteltével áll be. (3) Az (1) bekezdés d) pontja alapján beállott mentesítés hatályát veszti, ha a büntetést, amelynek végrehajtását felfüg­gesztették, utóbb végre kell hajtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom