Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
61 a) a szerződés felbontását, b) fajta (nem) szerint meghatározott állat adásvétele esetén pedig az állat kicserélését is. (2) Ha a vevő a szerződés felbontását választja, a) a bíróság a vételárat megfelelően leszállíthatja, és a szerződést hatályában fenntarthatja, b) az eladó a fajta (nem) szerint meghatározott állatot hibátlanra kicserélheti, ha ez olyan késedelem nélkül lehetséges, amely miatt a vevőt már az elállás joga illetné meg (300. §.). (3) Ha több állatot mint együvé tartozót vagy egész nyájat adtak el, a szerződés felbontásának a szavatossági hibában szenvedő állaton, vagy állatokon kívül a többi állatra vonatkozóan is helye lehet, ha az állatok különválasztása ellenkeznék a vevő vagy az eladó érdekével. 384. §. (1) A vevő szavatossági jogait a hiba felismerésétől számított nyolc napon belül jogvesztés terhével az eladóhoz intézett nyilatkozattal érvényesítheti ; ennek eredménytelensége esetén pedig az átvételtől számított hatvan napon belül indíthat keresetet. (2) A hatvan napi határidőre az elévülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ugyanazon jogalapból eredő követeléssel szemben a szavatossági jogokat kifogásként érvényesíteni lehet, ha a vevő a nyilatkozatot kellő időben megtette. 385. §. A törvénynek az állatszavatosságra vonatkozó rendelkezéseit csak a külön jogszabályban felsorolt állatok adásvételére lehet alkalmazni. 2. Csere. 386. §. Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. XXXIV. FEJEZET. Vállalkozás. 387. §. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A jelek jogai és kötelezettségei. 388. §. (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. (2) A vállalkozó alvállalkozó igény- bevételére akkor jogosult, ha ezt a munka gazdaságos és szakszerű elvégzése indokolja. (3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna ; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. 389. §. (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. (2) A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. 390. §. (1) Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. (2) A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. 391. §. (1) Ha a munkát a vállalkozónak a megrendelő lakásán, tele
