Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-26 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

16

A büntethetőséget megszüntető okok

30. §. A büntethetőséget megszünteti :

a) az elkövető halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) a törvényben meghatározott egyéb ok.

A büntethetőség elévülése

31. §. A büntethetőség elévül :

a) olyan bűntett esetében, amelyre a törvény halálbüntetés alkalmazását is lehetővé teszi, húsz év,

b) szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett esetében, a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év,

c) egyéb bűntett esetében, három év elteltével.

32. §. Az elévülés határidejének kezdő napja :

a) befejezett bűntett esetében az a nap, amelyen az elkövetőnek a bűntett tényállásához tartozó cselekménye véget ért, ha azonban az eredmény nem ugyanakkor, hanem később következett be, az eredmény bekövetkezésének napja ;

b) kísérlet, illetőleg előkészület esetében az a nap, amelyen az elkövető a bűntett véghezvitelére irányuló, illetőleg előkészületnek minősülő utolsó tevékenységét megvalósította ;

c) olyan bűntett esetében, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az utolsó nap, amelyen az elkövető kötelességének a büntető törvényben megállapított következmény nélkül még eleget tehetett volna.

33. §. (1) Az elévülést félbeszakítja a hatóságnak az elkövető ellen a bűntett miatt foganatosított büntető eljárási cselekménye. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(2) Ha a büntető eljárást előzetes kérdés eldöntése végett felifüggesztették, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

III. FEJEZET

A BÜNTETÉSEK ÉS AZ

INTÉZKEDÉSEK

I. C í m

A büntetések A büntetés célja

34. §. A büntetés célja: a társadalom védelme érdekében a bűntett miatt a törvényben meghatározott joghátrány alkalmazása, az elkövető megjavítása, továbbá a társadalom tagjainak visszatartása a bűnözéstől.

A büntetési nemek

35. §. (1) A főbüntetések a következők :

1. halálbüntetés,

2. szabadságvesztés,

3. javító-nevelő munka,

4. pénzbüntetés.

(2) A mellékbüntetések a következők :

1. közügyektől eltiltás,

2. foglalkozástól eltiltás,

3. kitiltás,

4. kiutasítás,

5. vagyonelkobzás,

6. pénzbüntetés.

A halálbüntetés

36. §. (1) Halálbüntetés csak azzal szemben alkalmazható, aki a bűntett elkövetésekor huszadik életévét betöltötte.

(2) Halálbüntetés mellett mellékbüntetésként csak vagyonelkobzást lehet alkalmazni.

(3) Halálbüntetés alkalmazása esetében az ítélet jogerőre emelkedésével mindazok a jogkövetkezmények beállanak, amelyeket a törvény a közügyektől eltiltáshoz fűz (48. §).

(4) A halálbüntetés kegyelemből húsz évig terjedő szabadságvesztésre változtatható át. Ebben az esetben a mellékbüntetések kiszabásáról — a vagyonelkobzás kivételével — a bíróság utólag határoz.