Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-25 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről

179 a termőtalaj helyszíni megóvása nem lehetséges, a termőtalajt megfelelő te­rületre kell elhordani, éspedig külszíni fejtésnél a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény rendelkezéseinek figyelem­bevételével, egyéb esetekben pedig ak­kor, ha az a népgazdaság érdekében áll és gazdaságosan megvalósítható. (2) Külszíni fejtések, továbbá fúrá­sok, vizsgálatok, föld alatti létesítmé­nyek és egyéb építkezések befejezése, illetőleg az ipari és egyéb létesítmények megszűnte után a munkálatokat végző szervek, illetőleg a létesítmények kezelő szervei kötelesek a területet a járási, járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi és a fővárosi kerületi (a továb­biakban : járási) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott újra­hasznosítás céljára alkalmassá tenni. Ha az újrahasznosítás több járást, várost vagy kerületet érint, az újra­hasznosítás felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. (3) Különös gondot kell fordítani a termőtalaj védelmére a folyók szabá­lyozásánál, halastavak, öntözőberende­zések, utak létesítésénél, az erdők tele­pítésénél és művelésénél. III. FEJEZET Mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra történő igénybevétele 10. §. Az állami gazdaságok, gép­állomások, a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és egy­szerűbb mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági (üzemi) telepeit, valamint az ipari, forgalmi, sport- és egyéb létesít­ményeket — a közérdek és az üzemi érdek figyelembe vétele mellett —, első­sorban olyan területre kell telepíteni, amely mezőgazdasági termelésre nem, vagy nem kellően hasznosítható. 11. §. (1) Ha a beruházás vagy vala­mely létesítmény megvalósítása mező­gazdasági rendeltetésű föld igénybe­vételével jár — a sürgős szükség esetét kivéve — a területnek a mezőgazdasági termelésből történő kivonásához az illetékes járási tanács végrehajtó bi­zottságának előzetes hozzájárulása szükséges. Ha az igénybevétel több járást, várost vagy kerületet érint, a területnek a mezőgazdasági termelés­ből történő kivonása felől a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága határoz. Nyom­vonalas beruházás esetére jogszabály ettől eltérően is rendelkezhet. (2) Ha az igényelt mezőgazdasági rendeltetésű föld területe a 20 kat. holdat eléri vagy meghaladja, a végre­hajtó bizottság a területnek a mező­gazdásági termelésből történő kivoná­sát csak akkor engedélyezheti, ha ahhoz a földművelésügyi miniszter hozzá­járult. (3) A végrehajtó bizottság az enge­délyezés kérdésében az alábbiak figye­lembevételével határoz : a beruházást elsősorban olyan terüle­ten kell megvalósítani, mely mezőgaz­dasági termelés céljára nem alkalmas ; ha ilyen terület nincs vagy azon a beruházás ésszerűen nem valósítható meg, elsősorban a gyengébb minőségű földeket kell kijelölni, s lehetőleg kerül­ni kell a szántó művelési ágú területek felhasználását ; az igénybevételt a lehető legkisebb területre kell korlátozni ; a föld alatti és föld feletti vezetékek elhelyezésének kijelölésénél arra kell törekedni, hogy azok a lehető legkisebb mértékben nehezítsék a föld megmű­velését. 12. §. (1) A kisajátítás útján vagy egyéb módon az állami vállalatok és szervek kezelésébe került mezőgazda­sági ingatlanokon rendeltetésszerű fel­használásukig mezőgazdasági termelést kell folytatni. Az ilyen területeket ideiglenes hasznosítás végett — ha annak lehetősége fennáll — a községi tanács végrehajtó bizottságának kell átadni. (2) A különleges rendeltetésű földe­ken — ha annak lehetősége fennáll — a használó a különleges célú használat

Next

/
Oldalképek
Tartalom