Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-25 • Törvényjavaslat a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről

4 időtartama alatt köteles biztosítani a föld mezőgazdasági jellegű mellékhasz­nálatát, s köteles gondoskodni arról, hogy azon vagy annak egy részén a különleges célú használat sérelme nél­kül, mezőgazdasági termelés folyjék. 13. §. Az állami erdőgazdaságok a faállománnyal nem borított szántóföldi művelési ágú vagy szántóföldi művelés­re alkalmas, illetőleg arra gazdaságosan alkalmassá tehető területekből csak annyit tarthatnak kezelésükben, ameny­nyi illetményföld, fogatgazdaság, cse­metekert és a vadvédelem céljaira szükséges. Az ezt meghaladó területe­ket kötelesek a kijelölt állami gazda­ság, illetőleg termelőszövetkezet részére átadni. Amíg az átadás meg nem történik az erdőgazdaságok kötelesek e területeken szántóföldi gazdálkodást folytatni. IV. FEJEZET Szabálysértési rendelkezések 14. §. (i) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírság­gal sújtható az, aki : a) mezőgazdasági rendeltetésű föl­det — a sürgős szükség esetét kivéve — engedély nélkül elvon a mezőgazdasági termelésből ; b) a használatában (tulajdonában) levő mezőgazdasági rendeltetésű földet nem a rendeltetésének megfelelően mű­veli, vagy egyáltalán nem műveli meg; c) a használatában (tulajdonában) levő földre vonatkozó, a termőtalaj pusztulásának megóvása érdekében ki­adott rendelkezéseket nem tartja meg, vagy az előírt intézkedések végre­hajtását elmulasztja ; . d) olyan gazdálkodást folytat, amely a használatában (tulajdonában) levő Budapest, 1961. június hó 29. mezőgazdasági rendeltetésű föld termő­képességét csökkenti ; e) a talajvédelmi berendezéseket megrongálja vagy megsemmisíti ; f) a kisajátítás útján vagy egyéb módon kezelésébe került mezőgazdasági ingatlanok rendeltetésszerű felhaszná­lásáig történő megműveléséről nem gondoskodik ; g) munkálatok befejezése után vagy a használatbavétel megszűntével a fel­szabaduló területet újrahasznosítás cél­jára nem teszi alkalmassá ; h) a használatában (tulajdonában) levő mezőgazdasági rendeltetésű föld művelési ágát előzetes engedély nélkül megváltoztatja. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt mulasztás miatt hozott sza­bálysértési határozatban a kötelezett­ség teljesítésére újabb határidőt kell megszabni, ennek eredménytelensége esetén a járási tanács végrehajtó bizott­sága a mulasztó költségére köteles a területnek az újrahasznosítás céljára tör­ténő alkalmassá tételéről gondoskodni. 15. §. Szabálysértés követ el és 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a föld tulajdonában, használatá­ban, valamint a művelési ágában be­következett változásokat a külön jog­szabályban előírt határidőn belül nem jelenti be. V. FEJEZET Záró rendelkezések lő. §. (1) Ez a törvény az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gon­doskodik. (2) A törvény hatálybalépésével egy­idejűleg az 1957. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet 9. §-ának rendel­kezései a törvényben foglaltaknak meg­felelően módosulnak. Dr. Münnich Ferenc s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom