Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-23 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről

168 12 felelő üzem együttműködésével végzi, a (2) bekezdés pedig elrendeli iskolai tanműhelyek létrehozását, illetőleg azt, hogy a gyakorlati oktatás a gimnáziummal együttműködő üzemben folyjék. (A 13. §-hoz) A gimnáziumi oktatás egyoldalúsága felszámolásának következményeit vonja le a 13. §, amely szerint a tanuló a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után az érettségi vizsga mellett szakmai minősítő vizsgát is tesz, s egyidejűleg meghatározza, hogy az említett vizsgák mire jogosítanak. (A 14. §-hoz) • A termelés és a társadalom fejlődésével rendkívül megnövekedett a szakképzés jelentősége. Évről évre egyre több olyan általánosan is művelt, jól képzett szakmunkásra és más szakemberre van szükség, aki elsajátította a korszerű termelési eljárások alkalmazását, a modern gépek kezelését, megismerte a bonyolult technológiai folyamatokat, illetve a népgazdaság egyéb területein (áruforgalom, könyvelés, tervezés stb.) középfokú ismereteket szerzett. Ezt a célt szolgálja a javaslat által bevezetni kívánt szakközépiskola, amely teljesen új típusú középfokú oktatási intézmény. A szakközépiskola a jövő szakmunkás- és más szakember képzésének egyik legfontosabb bázisa és ezért a népgazdaság igényeinek megfelelő ütemben fokozatosan kell létrehozni. A szakközépiskola feladatait a képzés szakirányának megfelelő üzemmel szoros együttműködésben valósítja meg. A szakközépiskola vonatkozásában a javaslat az elméleti és gyakorlati oktatás időbeli megoszlását nem határozza meg, mert az elméleti és gyakorlati oktatás arányának az oktatott szakmák sajátosságaihoz kell igazodnia, tehát általános hatályú rendelkezéssel nem szabályozható. Ezt az arányt a különböző szakmák képzési követelményeit mérlegelve a szakközépiskolákra vonatkozó végrehajtási jogszabály hivatott megállapítani. (A 15. §-hoz) A 15. § összhangban a szakközépiskolának a 14. §-ban meghatározott azzal a rendeltetésével, hogy általános középfokú ismereteket és valamely szakmában képesítést nyújt, érettségi vizsgát és szakmai képesítő vizsgát rendszeresít. A (3) bekezdés szerint a sikeresen letett szakmai képesítő vizsga a tanult szakmában bizonyos — a végrehajtási jogszabályokkal meghatározott — munkakörök betöltésére képesít. A javaslat azért kénytelen e munkákörök megállapítását a végrehajtási szabályozásra bízni, mert a szakközépiskola tevékenysége rendkívül sokrétű. Ennek megfelelően nem lehet egységesen szabályozni, hogy a szakközépiskola szakmai vizsgájának sikeres letétele milyen munkakörök betöltésére képesít. Elegendő ennek megvilágítására pusztán arra utalni, hogy szakközépiskolák nemcsak az ipari szakmákra, hanem olyan szakmákra is képeznek, mint például a könyvelés, a statisztika, a tervezés és a kereskedelem bizonyos területei. (A 16. §-hoz) A 16. § kötelezővé teszi a gimnáziumi tanulók nyári termelési gyakorlatát és a szakközépiskolai tanulók szakgyakorlatát. A két gyakorlat eltérő megjelölésének az az indoka, hogy a termelési gyakorlat a nyári szünidőben bármikor szervezhető és a tanult szakmai ismeretek általános gyakorlati hasznosítására ad lehetőséget, a szakgyakorlatra viszont tantervi előírások szerint közvetlenül az iskolai oktatás befejezése után kerül sor és csak ennek teljesítésével zárul a tanév oktató-munkája.