Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-23 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről
8 kialakításának szükségessége vetett fel. Egyre inkább nyilvánvalóbbá vált, hogy az oktatási rendszert teljességében kell felülvizsgálni és az oktatási-nevelési intézmények olyan rendszerét kell létrehozni, amelyben a szocialista világnézet következetes kialakítása, megszilárdítása és az általános alapműveltség emelése mellett, az oktatás-nevelés minden fokán egyaránt érvényesül az iskola és az élet szoros kapcsolata, emellett megvalósul a munka útján, illetőleg a munkára való nevelés, valamint a korszerű tudományos műveltség nyújtása, és megszűnik az egyes oktatási formák zárt jellege, általában feltárul a továbbtanulás lehetősége. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa gondosan előkészített iskolareform szükségességét tűzte ki célul. A Kormány által megbízott Iskolai Reformbizottság kidolgozta azokat az irányelveket, amelyeket a Kormány megtárgyalva nyilvános vitára bocsátott. Az irányelvek nyilvános vitája az oktatás nevelés területén is feltárta azt a hatalmas erőt, amit a nép széles rétegeinek érdeklődése és véleményének megnyilvánulása a szocialista állam életében jelent. Az irányelvek vitája a reform alapvető célkitűzéseinek helyességét egyértelműen igazolta és számos részletkérdésben is megvilágította a célravezető megoldások útját. Ilyen előzmények után készült el —- az elfogadott irányelveket követve — az oktatás rendszeréről szóló törvény javaslata. A javaslat — a felszabadulás óta az oktatás-nevelés terén elért eredményeinket továbbfejlesztve — oktatási rendszerünket teljes egészében felöleli, annak érdekében, hogy az oktatás-nevelés minden fokán megfelelően és következetesen érvényesüljenek a szocializmus építéséhez szükséges világnézeti követelmények, valamint az iskola és az élet, a termelés szoros kapcsolata. A javaslat ehhez szabja az egyes intézmények fokozatos képzési feladatát, célját, felemeli a kötelező oktatást tíz évre és rendezi az egyre szélesülő felnőttoktatás formáit. Új típusként vezeti be a középfokú műveltséggel egyidejűleg szakmai képesítést is biztosító szakközépiskolák különböző fajtáit ; a népgazdasági igényekhez alkalmazkodva felsőfokra emeli a műszaki középfokú szakemberek (technikusok) képzését ; törvényes alapjait veti meg annak, hogy az oktató-nevelő munka továbbfejlesztése az egész társadalom ügyévé váljék. A javaslat az új tartalommal és részben új formákkal felépülő oktatási rendszerünk alapvető dokumentuma. Ennek megfelelően jellegében kerettörvény. Elvi célkitűzéseinek és rendelkezéseinek keretei között oktatási rendszerünk teljes kibontakoztatása a Kormány részére kért felhatalmazással valósul meg. A törvény végrehajtása körültekintő, fokozatos intézkedéseket kíván. A népgazdaság szakemberszükséglete és teherbíróképessége határozhatja meg a végrehajtás ütemét. A törvény végrehajtása során figyelt mmel kell lenni arra is, hogy a technikusképzés új felsőfokú oktatási formájának bevezetése egyfelől ne szűkítse a középfokú iskoláztatási kereteket, másfelől arra, hogy a jelenlegi középfokú technikumoknak mindaddig változatlanul tovább kell működniök, ameddig a szakemberszükségletet a létesülő felsőfokú intézetek biztosítani tudják. A törvény megalkotásával az Országgyűlés előrelendíti azt a felelősségteljes munkát, amely a kiművelt emberfők sokaságával hozzájárul a magyar nép jövőjének kialakításához.
