Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-23 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről

165 9 RÉSZLETES INDOKOLÁS Általános rendelkezések (Az 1. §-hoz.) E § az oktatási-nevelési rendszernek, illetőleg az oktató-nevelő munkának általános célkitűzéseit, módszerét és eszközeit tartalmazza. Ennek megfelelően az (i) bekezdés az oktatási rendszer legáltalánosabb feladatait tűzi ki. Hangsúlyozni kell, hogy a feladatok mindegyike egyaránt fontos, a javaslatban követett sorrend tehát nem kíván jelentőségbeii különbséget kifejezésre juttatni. Az oktatási rend­szernek tehát úgy kell működnie, hogy a kitűzött feladatokat egységesen, egyenlő súllyal valósítsa meg. Szervesen csatlakozik a legáltalánosabb feladatokhoz e feladatok megvalósí­tásának módszere, melyet a (2) bekezdés körvonalaz. A javaslat a marxizmus­leninizmusnak azt a tanítását veszi alapul, hogy az elméletet és a gyakorlatot egymástól elválasztani nem lehet, ezek szoros, dialektikus kapcsolatban állanak egymással. Erre tekintettel állapítja meg a javaslat, hogy az oktató-nevelő munka minden fokán biztosítani kell a szoros kapcsolatot az élettel, a gyakorlattal, a termelő munkával. A (2) bekezdés oktatásunknak azt az irányát is kifejezésre juttatja, amely szerint az általános feladatokat mind szélesebb körben, az oktatásba bevontak körének állandó bővítésével kell valóra váltani. Vé^ül a (3) bekezdés mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban megjelöli azokat a feltábelekat, am3lyek segítségével a törvény célkitűzései valóra válnak. (A 2. §-hoz.) A javaslat leszögezi, hogy az oktatás nyelve a magyar nyelv. Ugyanakkor a szocialista nemzetiségi politikának megfelelően továbbra is biztosítja a nemzeti­ségekhez tartozó tanköteles gyermekek anyanyelvi oktatását. A végrehajtásra vonatkozó részletes szabályok állapítják meg, hogy az anyanyelvi oktatás a szülő (gyám) kívánságára milyen szervezési megoldásokkal valósul meg. Tankötelezettség (A 3—4. §-hoz) Az egyes államok oktatási rendszerének színvonalát többek között az hatá­rozza meg, hogy az oktatásban résztvevő gyermekek tankötelezettségét milyen időtartamra írják elő. A javaslat 3. §-a ebben a tárgykörben azt a már gyakorla­tilag eddig is megvalósult helyzetet rögzíti, hogy hazánkban a tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltése után tíz tanévre terjed. Ezalatt a gyermek köteles megszakítás nélkül rendszeres iskolai tanulmányokat folytatni. A tankötelezettség célja kettős : egyrészt biztosítani kívánja, hogy az általános iskola nyolc osztályát mindenki elvégezze, másrészt, hogy ezen túl is 16 éves koráig mindenki tanuljon. Éppen ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy a gyermek mind­addig, amíg a VIII. osztályt sikeresen el nem végzi — legkésőbb azonban annak a tanévnek a végéig, amelyben a 16. életévét betölti — köteles általános iskolába járni. Ugyanakkor előírja, hogy az a gyermek, aki az általános iskola nyolc osztályát sikeresen elvégezte, de még nem töltötte be a 16. életévét — s ez lesz az esetek többsége — köteles továbbtanulni. A javaslat szerint a továbbtanulás akár közép­iskolában, akár szakmunkástanuló-képzés útján, akár pedig továbbképző iskolában történhet. Ez alól a javaslat (3. § (s) bek.) csupán egy esetben enged kivételt : ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom