Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

26 ráépített kötelezheti a föld megfelelő részének vagy az egész földnek a meg­vásárlására. (2) A jóhiszemű ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részének tulajdon­jogát, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen — olyan időben, amikor az ere­deti állapot helyreállítása a ráépíte­nek még nem okozott volna aránytalan károsodást — nem tiltakozott, és az épület értéke a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. (3) Ha a ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, kö­teles annak forgalmi értékét megtérí­teni. A földtulajdonos kérelmére azon- van a bíróság a ráépítőt az egész föld tulajdonbavételére is kötelezheti. (4) Az állam az egész föld megvásár­lása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel. XII. FEJEZET. A közös tulajdon. 139. § (1) Tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több szeméi vt is mesillethet. <j о (2) Kétség esetében a tulajdonos- társak tulajdoni hányada egyenlő. 140. §. A tulajdonostársak mind­egyike jogosult a dolog birtoklására és használatára ; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorol­hatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérel­mére. 141. §. (1) A dolog hasznai a tulaj­donostársakat tulajdoni hányaduk ará­nyában illeti meg ; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. (2) A hasznosítás módja kérdésében a tulaj don ostársak szótöbbséggel hatá­roznak ; minden tulajdonostársnak tu­lajdoni hányada arányában van sza­vazati joga. 142. §. (1) Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonos­társ jogosult elvégezni ; az ilyen kia­dások ráeső részét mindegyik tulaj­donostárs viselni köteles. Ilyen kia­dások előtt azonban a tulajdonostár­sakat a lehetőség szerint értesíteni keli. (2) A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadásokról a tulaj­donostársak tulajdoni hányaduk ará­nyában szótöbbséggel határoznak. 143. §. A tulajdonostársak egyhan­gú határozata szükséges a) a rendes gazdálkodás körét meg­haladó kiadásokhoz, b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszon- élvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. 144. §. (1) Ha a törvény szótöbb­séges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekei­nek lényeges sérelmével jár, a kisebb­ség a határozatot keresettel megtámad­hatja. A keresetindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehaj­tást felfüggesztheti. (2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat fel­tétlenül szükséges-e az állag megóvá­sához és fenntartásához. 145. §. (1) Saját tulajdoni hányadá­val bármelyik tulajdonostárs rendel­kezhet. (2) A tulajdonostárs tulajdoni há­nyadára a többi tulajdonostársat elő­vásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszon- bérleti jog illeti meg. 146. §. A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A közös tulajdon megszüntetése. 147. §. A közös tulajdon megszünte­tését bármelyik tulajdonostárs köve­

Next

/
Oldalképek
Tartalom