Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
132 csolatos szabályt, mert erről a 14. § (з) bekezdése rendelkezik. Inkább a teljesség kedvéért említendő meg, bogy felvetődött olyan megoldás, amely szerint a gyámhatóság jóváhagyása volna szükséges akkor is, ha a jognyilatkozat időszakonként visszatérő szolgáltatás vállalásában áll ; példa lehet erre az olyan eltartási szerződés, ahol az ellenérték a 19. § (i) bek. c) pontja alá nem eső lakáshasználati jog biztosításában állna. A hagyományos szabályozás kiegészítésére mégsem volt szükség, mert ha a szóbanforgó esetben olyan tartós és súlyos lekötöttségről van szó, amelynél indokolt a gyámhatósági ellenőrzés biztosítása, akkor a jognyilatkozat tárgyának értéke a külön jogszabályban meghatározott mértéket meg fogja haladni és a 19. § (2) bekezdésének alkalmazására fog. sor kerülni. Magyarázatra szorul azonban a javaslat a 19. § (3) bekezdése. A Csjt. 87. §-a a gyámhatósági jóváhagyás kérdését a korábbi jogállapottól eltérően rendezte : (3) bekezdése szerint a bírói egyezség érvényességéhez a gyámhatósági jóváhagyás még a külön kiemelt minősített esetekben sem szükséges, a 105/1952. (XII. 28.) M. T. sz. r. 54. §-ának (1) bekezdése pedig kifejezésre juttatta, hogy a Csjt; 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a bírói egyezségre vonatkozó rendelkezés a közjegyző előtt kötött egyezségre is irányadó. A 105/1952. (XII. 28.) M. T. sz. r. tehát megszüntette a gyámhatóságnak a korábbi jogszabályokban megállapított széleskörű hatáskörét, és a gyámhatóság jogkörét a hagyatéki ügyekkel kapcsolatban a fellebbezési jog területére szűkítette. Vitás volt azonban a gyakorlatban, hogy mit kell „egyezségen” érteni. Míg ugyanis ez a bíróság eljárása során különösebb problémát nem okozott, addig a hagyatéki eljárás során az egyezség keretén kívül is hangzottak el olyan nyilatkozatok, amelyekhez gyámhatósági jóváhagyás lett volna szükséges (pl. a hagyaték visszautasítása). A gyakorlat és a hagyatéki eljárás részletes szabályai (legutóbb a 6/1958. (VII. 4.) I. M. sz. rendelet) az említett rendelkezéseket ezekre az esetekre is kiterjesztették; a valóságban tehát a hagyatéki eljárás során elhangzott minden nyilatkozatot a gyámhatóság helyett a közjegyző bírált el. Kivételt csak a hagyatéknak tárgyalás nélkül való átadása jelentett, amikor is a hagyatéki eljárási szabályok továbbra is megkívánták a gyámhatóság jóváhagyását (6/1958. (VII. 4.) I. M. sz. r. 69. §). A javaslat ezt a különbséget elejti és pontosabbá téve a jelenlegi szabályt, egyetlen olyan esetben sem követeli meg a gyámhatósági jóváhagyást, amikor a nyilatkozatot a bíróság vagy a közjégyző határozattal vizsgálja felül. Ez azt jelenti, hogy a bíróság és a közjegyző előtti eljárás során a gyámhatóság feladatát a bíróság, illetőleg a közjegyző veszi át, és a jognyilatkozat jóváhagyása vagy annak megtagadása a határozat meghozatalával történik. Meg kell azonban jegyezni, hogy közjegyző esetében a gyámhatóság feladatkörének átvételéről csak akkor lehet szó,, ha olyan eljárásban működik közre, amelynek során határozatokat hozhat (hagyatéki eljárás, okiratok megsemmisítése stb.). Olyan esetekben azonban, amikor nem hoz határozatot, hanem pl. okiratot szerkeszt, hitelesít, tanúsítványt állít ki, az illető okirat érvényességéhez továbbra is szükség lesz a gyámhatóság j óváhagy ására. A gyámhatóság jóváhagyása ellenére is érvénytelen jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok lényegében azonosak a Csjt. 87. §-ának (1) bekezdésében, illetve az 1952 : 23. tvr. 24. §-ában foglaltakkal. Szövegezési különbséget jelent csupán az, hogy a javaslat a kezességvállalást külön nem említi. Ez azzal függ össze, hogy a kezességvállalás rendszerint ellenérték nélkül történik, tehát külön kiemelés nélkül is a 20. § (1) bekezdés rendelkezései alá vonható ; a kezességvállalás ellenértékének ugyanis nem tekinthető az, hogy a teljesítő kezesre a főadós elleni kötelezettség átszáll. Ha viszont a kezességvállalás megfelelő tényleges ellenérték fejében történik, a feltétlen érvénytelenség nélkül is megvédi a javaslatban foglalt
