Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
118 fontolásra, előkészületekre aszerint, ahogyan ezt az adott eset konkrét körülményei megkívánják. A technikai jellegű szabályok rugalmassága azonban nem jelent következetlenséget. A Kormánybizottság a szabályozás technikájának és terminológiájának egységére törekedett. Valamely jogtétel imperativ jellegének feloldására pl. az általánosan használt formula a ,,ha jogszabály kivételt nem tesz” kitétel. A „törvény” megjelölés alatt mindig magát a Törvénykönyvet kell érteni. Ha ugyanis a javaslat a kódexen kívüli jogforrásra utal, úgy mindig a „jogszabályt” említ, függetlenül attól, hog}7 adott esetben ez a jogszabály törvény formáját öltötte-e fel (vagy fogja esetleg felöltem), vagy pedig a jogforrási hierarchiában alacsonyabb fokon álló normáról van-e szó. Arra a kérdésre, hogy a Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő megoldást milyen fokon levő jogszabály tartalmazhat, a Polgári Törvény- k ön y vet végrehajtó rendelkezéseknek kell választ adniuk, feltéve természetesen, hogy adott esetben maga a javaslat megadja á lehetőséget jogszabály eltérő rendelkezésére. Bizonyos, a törvény alkalmazása szempontjából jelentős körülmények figyelembevételét, továbbá már a következetes szóhasználattal is meg kívánja a szöveg könnyíteni, így a több feltétel közé helyezett „és” kötőszó konjunktivitást jelez, a „ha” feltételt, az „amennyiben” viszont sohasem feltételt, hanem minden esetben arányosságot, azaz a jogi hatás részbeni beálltát vagy részbeni elmaradását stb. VII. A Polgári Törvénykönyv megalkotása újabb fontos lépés a népi demokrácia szocialista jogrendszerének kiépítése, a szocialista törvényesség biztosítása, a demokratizmus szélesítése és az állampolgárok szocialista nevelése terén. Jogrendszerünk alkalmasabbá válik a szocializmus építésének szolgálatára : egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz. A törvényességnek a megszilárdult, népi demokratikus társadalomban nem kedvező bírósági jogalkotás a törvény hatálybalépésével teljesen és végleg megszűnik ; a bíróságok és más jogalkalmazó szervek munkája hatékonyabb és egyszerűbb lesz. Az a körülmény azonban, hogy a javaslat a részletekbe menő szabályozást is és az egyes technikai jellegű kérdésekben a túlságosan merev szabályozást is kerüli, a bíróságokat továbbra is nagy feladatok elé állítja. A javaslat a jogalkalmazás körében a bíróságoktól önállóságot, nagyfokú ítélőképességet kíván meg, és követelményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a bíróságok, ha nem is a jogalkotásnak, de jogunk fejlesztésének, finomításának, gazdagításának, kultúráltabbá tételének fontos tényezőivé váljanak. A polgári jog szilárd szocialista jogelveinek kiépülése, törvénykönyvben való lefektetése pedig hozzájárul a dolgozó nép szocialista jogtudatának fejlődéséhez, és abban az irányban hat, hogy a szocialista együttélés által megkívánt magatartás, valamint az állami és állampolgári fegyelem a szocializmus építése érdekében mindinkább áthassa a dolgozó társadalom minden rétegét. RÉSZLETES INDOKLÁS. ELSŐ RÉSZ. Bevezető rendelkezések. (1-7. §•) 1. A bevezető rendelkezések a Polgári Törvénykönyv célkitűzéseit tartalmazzák (1—3. §), előírják, hogy milyen módon kell a Törvénykönyvben biztosított jogokat gyakorolni és érvényesíteni, valamint hogyan kell a kötelezettségeket teljesíteni (4—7. §).
