Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.
1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről
102 (2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. 658. §. (1) Az öröklési szerződés megszűnésére, illetőleg módosítására azok a rendelkezések irányadók, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak. (2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes. Halál esetére szóló ajándékozás. 659. §. (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. (2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. Rendelkezés várt öröklésről. 660. §. (1) Az. örökhagyó leszármazol egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerződést nem köthetnek. (2) A szerződés csak írásban érvényes. IV. CÍM. Kötelesrész. LVII. FEJEZET. A kötclesrész és annak kielégítése. Kötelesrészre jogosultak. 661. §. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazój át, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kitagadás. 662. §. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökli agy ó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. 663. §. (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne ; b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűntettnek minősülő bűncselekményt követett el ; e) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettnek minősülő bűncselekményt követett el ; d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette ; e) erkölcstelen életmódot folytat ; f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó börtönbüntetésre ítélték. (2) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja. 664. §. (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik. (2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl. A kötelesrész mértéke és alapja. 665. §. (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki — a kötelesrész alapja szerint számítva — mint törvényes örökösnek jutna.
