Országgyűlési irományok, 1958. I. kötet • 1-38. sz.

1958-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről

103 (2) На a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jog­nak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembévévé az általa örökölt vagyontárgyakat, va­lamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házas­társat kötelesrészül törvényes örök­részének fele illeti meg. 666. §. (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tisz­ta értéke. (2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bárme­lyik érdekeltre súlyosan méltány­talan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételé­vel állapítja meg. (3) A hagyaték tiszta értékének ki­számításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. 667. §. (1) Nem tartozik a köteles­rósz alapjához a ) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bár­kinek juttatott adomány értéke ; b) az olyan adomány értéke, ame­lyet az örökhagyó a kötelesrészre jo­gosultságot létrehozó kapcsolat kelet­kezését megelőzően juttatott ; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke ; d) a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére a közös háztar­tásban természetben nyújtott tartás értéke ; e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz. szükséges mérték­ben. (2) A házastársat haszonélvezet alak­jában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyon­tárgyak szolgálnak. (3) Azt az adományt, amelynek be­tudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani. A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték. Betudás. 668. §. (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, to­vábbá amit az örökhagyótól ingyene­sen kapott, feltéve hogy azt a köteles­rész alapjához hozzá kell számítani . (betudás). (2) Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kö­telesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több le­származó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni. (3) Az örökhagyó a betudást — kife­jezett nyilatkozattal — elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti. Felelősség a kötelesrész kielégítéséért. 669. §. (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegészítését a következő sor­rend szerint lehet követelni : a) a kötelesrész kielégítéséért első­sorban a hagyatékban részesedő sze­mélyek felelnek ; b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felel­, nek. (2) Több személy felelősségének ará­nyát juttatásaik figyelembevehető ér­téke (670. §.) határozza meg. (3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. 670. §. (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom