Országgyűlési irományok, 1953. I. kötet • 1-42. sz.
1953-4 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről
10 , 4. szám. c) kitűzi a tárgyalást és arra megidézi a gyanúsítottat, továbbá a tanúkat és szakértőket, d) polgári ügyekben dönt a tárgyalás kitűzéséről, tárgyalás kitűzése esetében megidézi a felperest, az alperest, a tanúkat és a szakértőket, végül határoz a perenkívüli ügyekben. 23. §. (i) A bírósághoz az ügyész által benyújtott vádiratot a büntető eljárásjogi szabályokban meghatározott esetekben a bíróság előkészítő ülésen vizsgálja meg. (2) Az előkészítő ülés során a büntető eljárási szabályoknak megfelelően a bíróság a) elrendeli az ügy tárgyalását/ifragy visszaküldi az ügyet pótnyomozásra, illetőleg ha a vádemelésre nincs törvényes alap, megszünteti az eljárást, b) dönt a vádlott előzetes letartóztatásba helyezése, az előzetes letartóztatás fenntartása, a vádlott szabadlábrahelyezése, vagy más törvényes intézkedés szükségessége felől, c) dönt a tanúk, sértettek, szakértők és más olyan személyek megidézése tekintetében, akiknek jelenléte a tárgyaláson szükséges, d) megállapítja, hogy az ügy tárgyalásán a törvény értelmében kötelező-e a védő, továbbá az ügyész részvétele, illetőleg egyébként határoz a védő és az ügyész részvételéről. (s) Az ügyek előkészítésére vonatkozó szabályokat a megyei (fővárosi) bíróság elsőfokú eljárásában és a különbíróságok előtt folyó eljárásban is alkalmazni kell. 24. §. A hivatásos bírák és népi ülnökök működésükről az őket megválasztó szerveknek és a járás (város, városi kerület) lakosságának beszámolni kötelesek. 25. §. (1) Ha a hivatásos bíró tisztének lejárta előtt munkájától megválik, egy hónapon belül új bírót kell helyette választani ; az új bíró megválasztására ebben az esetben is az igazságügy miniszter tesz javaslatot. (2) A hivatásos bírót ideiglenes távolléte idején (betegség, szabadság stb.) más hivatásos bíró vagy. népi ülnök helyettesítheti. III. Fejezet. MEGYEI BÍRÓSÁG. 26. §. (1) A megyei bíróság, Budapesten a fővárosi bíróság jár el a törvény által hatáskörébe utált ügyekben, valamint a járásbíróságok (városi, városi kerületi bíróságok) határozatai ellen beadott fellebbezések és fellebbezési óvások ügyében. (2) A megyei (fővárosi) bíróság a bíróság elnökéből, elnökhelyettesből (elnökhelyettesekből), hivatásos bíráktól és népi ülnökökből áll. (s) A megyei (fővárosi) bíróság hivatásos bíráinak és népi ülnökeinek számát az; igazságügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács határozza meg. 27. §. A megyei (fővárosi) bíróság elnökét, hivatásos bíráit és népi ülnökeit az igazságügyminiszter jelölése alapján a megyei (budapesti városi) tanács választja három évre. 28. §. (1) A megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak elsőfokon a büntető, illetőleg a polgári eljárásjogi szabályok értelmében : a) a büntető ügyek közül a népek békéje elleni, a Népköztársaság elleni, valamint a háborús és népellenes bűntettek ; a társadalmi tulajdon ellen irányuló, a tervgazdálkodás érdekeit sértő bűntettek, a közellátási bűntettek és az árdrágítási bűntettek, amennyiben azokat a törvény társadalmi veszélyességük nagyobb foka miatt a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe utalja, továbbá a pénzhamisítási és a devizagazdálkodással összefüggő bűntettek ; az államtitok és a hivatali titok megsértésével elkövetett bűntettek ; a gyilkosság és a szándékos emberölés ; b) a polgári ügyek közül