Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 67 újítási kérelme folytán a pert mfir újból tárgyalta, az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet újabb perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot sem a korábbi eljárás, sem a perújítás során saját hibáján kívül nem érvényesíthette. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűn­cselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki. (4) A birtokháborítás megszünteté­sére irányuló perben, valamint a végre­hajtási igényperben hozott ítélet ellen perújításnak helye fnincs. 261. §. (1) A perújítási kérelem elő­terjesztésének határideje három hónap ; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a per­újítás okáról a fél csak később szerzett tudomást vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhes­sen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni. («) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs ; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. 262. §. Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő al­kalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyesség ellen is helye van, a 260. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szol­gáló tényről vagy bizonyítékról (ítélet­ről, határozatról) az egyesség megköté­sekor nem tudott. A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása. 263. §. (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróság tárgyalja; a kérelmet ennél a bíróságnál kell írás­ban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani (93—94. §). (2) A per újítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul s annak megváltoz­tatása iránt kérelmet kell előterjesz­teni A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait ; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedé­sétől számított három hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni. 264. §. Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedé­sétől számított öt év elteltével ter­jesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból elutasítja. 265. §. Ha a perújító fél az első tár­gyalást elmulasztja, a bíróság a perújí­tási kérelmet hivatalból elutasítja ; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. 266. §. (1) A bíróság hivatalból vizs­gálja, hogy a perújításnak a 260—262. §­ban meghatározott előfeltételei fenn­állanak-e. Egyébként a bíróság a tár­gyaláson a perújítás érdemében is tár­gyalhat és határozhat ; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás meg­engedhetősége kérdésében külön tár­gyal és végzéssel határoz. A megenged­hetőség körében a 260. § (1) bekezdésé­nek a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valósá­guk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a per­újító félre kedvezőbb határozatot hoz­zon. (2) Ha a bíróság a perújítást megen­gedhetőnek találja, ennek megálla­pítása mellett elrendeli a perújítás érdemi tárgyalását, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet mint ér­demi tárgyalásra alkalmatlant eluta­sítja. («) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhet őségé tárgyában külön ha­tározatot hoz, a perújítás érdemi tár­gyalását elrendelő határozata ellen kü­4(66)

Next

/
Oldalképek
Tartalom