Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 45 az okiraton bíróilag "vagy közjegyzőileg hitelesítve van ; d) az állami vállalat, szövetkezet vagy szövetkezeti központ által üzlete körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. (2) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyav rázta. (») A jelen § rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák vagy amelyek egyes esetekben az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg. 197. §. (1) A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbevonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. (2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy be van bizonyítva, az aláírást megelőző szöveget az ellenkező^ bebizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik. (s) A magánokiraton lévő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltat — kétség esetében — más olyan írással való összehasonlítás útján is* meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja. (4) A bíróság az 5. § megfelelő alkalmazásával pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki a saját, illetőleg az általa képviselt fél aláírásának valódiságát jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból tagadta. 198. §. A196. és 197. §-ok rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy a) a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a 196. § rendelkezéseinek nem felel meg ; b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak ós az igazságügyminiszter rendeletében a szükséghez kópe3t megjelölt egyéb magánokiratoknak csak akkor van a 196. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülihitelesített e). 199. §. A bíróság a tárgyalás ós a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe azokban az esetekben, amelyekben a jelen fejezet rendelkezései valamely okirat bizonyító erejét nem határozzák meg vagy az okirat a 195—198. §-ok rendelkezéseinek nem felel meg. Külföldi jog bizonyítása. 200.§. A bíróság az általa nem ismert külföldi jog felől, valamint a külföldi állammal szemben fennálló viszonosságról hivatalból tájékozódik, de a fél által bemutatott bizonyítékot is felhasználhatja. A külföldi jogról és, a viszonosságról a bíróság megkeresésére az igazságügyminiszter ad felvilágosítást. A bizonyítási eljárás lefolyása. 201. §. (1) A bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha azonban ez jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a kihallgatandó személyek laknak, illetőleg amelynek területén a \