Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

44 56. szám. annak hiteles vagy egyszerű másolatban való bemutatása is elegendő, ha ezt az ellenfél nem kifogásolja és áz eredeti okirat bemutatását a bíróság sem tartja szükségesnek. (s) Ha könyvnek vagy egyéb nagyobb terjedelmű okiratnak csak egy része szolgál bizonyítékul, a bíróság rendelkezéséhez képest elegendő — a bevezetéssel és a befejezéssel együtt — csupán ezt a részt bemutatni. (3) A bíróság elrendelheti, hogy az eredeti okiratot vagy az arrói készített másolatot (kivonatot) az iratokhoz csatolják ; ha fontosabb eredeti okiratot kell az iratokhoz csatolni, a bíróság külön gondoskodik araiak keUŐ megőrzéséről. (4) A bíróság a szükséghez képest elrendelheti, hogy a bizonyító fél a nem magyar nyelven kiállított okiratot hiteles vagy egyszerű magyar foidításban is csatolja. 192. §. (1) Bíróságnál, közjegyzőnél vagy más hatóságnál levő irat beszerzése iránt a bíróság hivatalból intézkedik, kivéve ha a fél vállalja, hogy az eredeti okiratot a tárgyaláson bemutatja. Az eredeti okirat beszerzése akkor is mellőzhető, ha a fél a tárgyaláson annak csak hiteles vagy egyszerű másolatát mutatja be, de az eredeti okirat megtekintésére nincs szükség (191. § (1) bek.). («) Az okirat megküldése csak akkor tagadható meg, ha annak tartalma államtitoknak minősül vagy a hivatali, illetőleg szolgálati titoktartás kötelezettsége alá esik; a titoktartás alóli felmentésre a 169. §-t kell megfelelően alkalmazni. 193. §. Olyan tényállításra vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti. 194. §. (1) Ha az okiratot a bíróság elé vinni nem lehe,t vagy aránytalanul nehéz volna, a bíróság azt a helyszínén szemléli meg. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az okiratot az elnök tekintse meg. (2) Az (1) bekezdés esetében a feleket és az okirat birtokosát az okirat megszemlélésének idejéről előzetesen értesíteni kell. 195. §. (1) Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a bennefoglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.' '«) Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza. (s) A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bísóság azonban — ha szükségesnek találja — az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. (*) A jelen § rendelkezéseit a-külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. 196. §. (1) A magánokirat az ellen* kező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hpgy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll : a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy aláírását velőttük sajátkezű aláírásának ismerte el ; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni ; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye