Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

20 56. szám. meghatalmazás felülhitelesítésére a 198. § b) pontja irányadó. (4) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja. 70. §. (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. (*) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a 147. § alá eső viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint az annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is. (í) A meghatalmazott csak személyesen járhat el ; a meghatalmazott ügyvéd azonban helyettesítésével más ügy védet is megbízhat. (4) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. 71. §. A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos. 72. §. A meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67—69. §) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. 73. §. (1) Jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely azt parek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás). («) Az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. (•) Az általános meghatalmazás viszszavonását vagy felmondását a bíróságnak szintén be kéli jelenteni. (4) Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó megelőző rendelkezések az általános meghatalmazásra is megfelelően irányadók. Az ügygondnok jogállása. 74. §. Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. Az ügygondnokra — amennyiben a törvény másként nem rendelkezik — a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyességet csak akkor köthet sa vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg. A bíróság a 4. §-nak az ügygondnok említett nyilatkozataira való alkalmazásánál ezt a körülményt is vizsgálni köteles. VI. Fejezet. PERKÖLTSÉG. A. perköltség fogalma. 75. §. (1) Perköltség — a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve — mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási, meghatalmazási és egyéb illeték, tanú és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.J. (a) A perköltséghez hozzá kell sza-