Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

Î4 56. szám. más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). (2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik ; ha az alperes tartózkodási "helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg. (s) Ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben a (1) bekezdés rendelkezésein alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, a pert az alperes kérelmére további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. 30. §. A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek—kétség esetében — az ügyintézés helyét kell tekinteni. Egyéb illetékességi okok. 31. §. Mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a felperes a pert — választása szerint — az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az alábbi 32—41. §-okban meghatározott előfeltételek mellett az ott megjelölt bár melyik bíróság előtt is megindíthatja. 32. §. (1) Vagyonjogi perekre az a bíróság is ilíetékes,amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik. A fegyveres testületek nemhivatásos tagjainak a jelen §-on alapuló illetékességét állandó szolgálati állomáshelyük határozza meg. (i) A jelen §-ban szabályozott illetékesség nem alkalmazható az olyan alperessel szemben, akinek nincs perbeli cselekvőképessége (49. §). (•) Olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van, vagy amelynek területén az alperesnek lefoglalható vagyona található. Ha a vagyon követelésből áll, a pert az alperes adósának lakóhelyén, ha pedig a követelést valamilyen dolog biztosítja, azon a helyen is meg lehet indítani, ahol ez a dolog van. («) Külföldi jogi személyek ellen az (1) bekezdésben meghatározott bíróságon kívül az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi jogi személynek állandó képviselete van vagy az ügyeinek vitelével megbízott személy lakik. 33. §. Végrehajtás vagy zárlat' megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perekre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtást elrendelte, a végrehajtási igényperekre pedig kizárólag az a bíróság, amely a végrehajtást foganatosítja, illetőleg az a megyei bíróság, amely a végrehajtást foganatosító járásbíróságnak másodfokú bírósága. 34. §. A tartásdíj iránti per a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. Ugyanez áll a gyermek elhelyezésére irányuló perre is. 35. §. Azok a perek, amelyek ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatok. 36. §. A 23. § b) pontja alá tartozó vállalat a telepe (fióktelepe, üzlete, üzeme, műhelye, raktára, irodája stb.) helyén üzlete körében kötött ügyleteiből eredő követelései iránt a pert az ügyletkötés helyének bírósága előtt is megindíthatja.