Országgyűlési irományok, 1949. II. kötet • 52-68. sz.

1949-56 • Törvényjavaslat a polgári perrendtartásról

56. szám. 15 37. §. A kártérítési per az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett. 38. §. (i) A váltókeresetek és visszkeresetek — akár fizetésre, akár biztosításra irányulnak — valamint az olyan keresetek, amelyeket a váltótörvény alapján a megtartási jog érvényesítése iránt indítanak, a váltó fizetési helyének bírósága előtt is megindíthatok. (2) A csekken alapuló visszkeresetet a csekk fizetési helyének bírósága előtt is meg lehet indítani. (s) A váltótörvényen és a csekktörvényen alapuló per be jelentést kizárólag annál a bíróságnál lehet megtenni, amely a visszkeresetre illetékes. 39. §. (1) Az öröklési igényt-, továbbá a házastárs halála esetében a vagyonközösségből eredő igényt az előtt a járásbíróság előtt is érvényesíteni lehet, amelyhez a hagyatéki tárgyalásra illetékes közjegyző tartozik, ha pedig a perre a 23. § b) pontja folytán a megyei bíróságnak van hatásköre, az előtt a megyei bíróság előtt is, amely az említett járásbíróságnak másodfokú bírósága. (2) A hagyatéki hitelezők a hagyatéki eljárás jogerős befejezése előtt követeléseiket az (1) bekezdés szerint illetékes bíróság előtt is érvényesíthetik. 40. §. (1) A mellékkötelezettet a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is lehet perelni, amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes. (•) Ha valaki a más személyek között folyamatban lévő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban levő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít. (») Az (1) vagy a (2) bekezdés alá nem tartozó esetben a per az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen (51. §) megindítható. (4) A váltókötelezettek a (*) bekezdés alapján csak az elfogadóra, illetőleg a saját váltó kibocsátójára, a csekk alapján kötelezettek pedig csak a csekk kibocsátójára általánosan illetékes bíróság előtt perelhetők. 41. §. (1) Vagyonjogi perekre az a •bíróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát. Az alávetés csak akkor érvényes, ha a) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. §) foglalták, továbbá b) az okiratban meghatározták azt a jogviszonyt, amelyből a per ered és végül c) az alávetés egy meghatározott belföldi bíróság illetékességére vonatkozik. (») Alávetés esetén az egyébként fennálló illetékesség is fennmarad, *kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott okiratban kikötötték az ott megjelölt bíróság kizárólagos illetékességét. (») Az alávetés hatálya kiterjed a jogutódra is. Az illetékesség vizsgálata és terjedelme. 42. §. A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. 43. §. (1) A bíróság illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos vagy a 41. §-on alapul, az alperes ellenkérelmének előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. (2) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megalapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a ^íróság hivatalos tudomásával ellenkeznek vagy egyéb-