Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról

50. szám. 251 lalni — az ítélet kivételével — az eljárás során hozott határozatokat is. («) Ha a felek bármelyike az eljárás során történt valamely körülménynek vagy nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a hatóságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása. (*) A bíróság tanácskozásáról és szavazásáról, ha a határozat nem egyhangú, külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet borítékba kell zárni. Ezt a jegyzőkönyvet és mellékleteit csak a másodfokú bíróság tekintheti meg. 78. §. (1) A hatóság eljáró tagja és a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv minden ívét aláírja. (2) A tárgyaláson kívül kihallgatott személyek a jegyzőkönyvnek azt a részét, amely kihallgatásukról szól, miután azt előttük felolvasták, ívenkint aláírják ; aláírás előtt a kihallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kívánhatja. («) Ha az eljárásban hatósági tanúkat alkalmaztak, a jegyzőkönyvet ezek is aláírják. (*) Ha a (2) és (») bekezdés esetében a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, ezt a körülményt a megtagadás okának megjelölésével a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. (5) A bírósági tárgyalásról és ülésről készített jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írják alá. Az ilyen jegyzőkönyvet egy nap alatt, különösen nagyterjedelmű tárgyalási anyag esetében legkésőbb három nap alatt el kell készíteni. A határidő az elsőfokú bíróságnál ítélettel befejezett tárgyalás esetében a fellebbezési határidő lejártától, minden más esetben a tárgyalás (ülés) napjától számít. 79. §. Ha a tárgyaláson hozott ítélet vagy eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezéssel az arra jogosultak egyike sem él, a tárgyalási jegyzőkönyvnek a tárgyalás menetét a 77. § (2) bekezdésébén rendelt részletes leírás helyett csupán összefoglalóan kell tartalmaznia és a bizonyítás anyagát csak annyiban kell részletesen ismertetnie, amennyiben az a nyomozás adataitól eltér vagy azok lényegét kiegészíti. 80. §. (1) A bíróság elrendelheti a tárgyalásnak vagy egy részének gyorsírással való feljegyzését. Az ügyész indítványára a gyorsírással való feljegyzést el kell rendelni. A magánvádló, a magánfél, a terhelt vagy képviselőik indítványára a gyorsírói feljegyzést csak akkor lehet elrendelni, ha az ezzel járó költséget a bíróságnál azonnal leteszik. (2) A gyorsírót a képesített bírósági gyorsírók közül a tanács elnöke rendeli ki. A gyorsírókra a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (3) A gyorsírói feljegyzés magában véve a tárgyalási jegyzőkönyvet nem pótolja. 81. §. (1) A felek és a sértett, valamint képviselőik a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét, valamint annak mellékleteit — a tanácskozásról és szavazásról felvett jegyzőkönyv kivételével — megtekinthetik és lemásolhatják. Oly tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot államtitok, katonai vagy hivatali titok megőrzése végett zárták ki, lemásolni nem szabad. (2) A felek a bírósági tárgyalásról készült jegyzőkönyv elkészítésétől számított három nap alatt annak kiegészítését vagy kiigazítását kérhetik. A kérelem tárgyában a jegyzőkönyvvezető meghallgatása után a bíróság határoz. Bírósági határozatok. 82. §. (1) A bíróság a törvény által megjelölt esetekben ítélettel, egyébként végzéssel határoz. (2) A bíróság ítéleteit és ügydöntő végzéseit »A Népköztársaság nevében« hozza.