Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról
252 50. szám. (3) A bírósági határozatot indokolni kell, kivéve a tárgyalást kitűző vagy elhalasztó végzést, az idézővégzést és azt az utasítást, amelyet a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak vagy a bíróság saját szervének ad. 83. §. (1) A bíróság határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg. Egyhangúság hiányában a határozatot szavazattöbbség dönti el. (2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradt bíró jogosult írásba foglalt különvéleményét a tanácskozási jegyzőkönyvhöz (77. § (4) bek,) csatolni. (3) Ha a bíróság a törvény szerint zárt ülésben határoz, az ülésen, a tanács elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem lehet jelen. 84. §. (1) A bírósági határozatot a jelenlevő érdekelttel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell közölni. (2) Kihirdetés esetén a határozat tartalmát az érdekeltnek — a szükséghez képest — meg kell magyarázni. 85. §. (1) Névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását akár kérelemre, akár hivatalból — a felek meghallgatása nélkül is — bármikor elrendelheti. Ugyanígy jár el a bíróság akkor is, ha a határozat az előzetes fogvatartásnak a büntetésbe beszámítása vagy be nem számítása, illetőleg a szabadságvesztés kezdőnapjának megállapítása tekintetében tartalmaz nyilvánvaló hibát. (2) A kijavítást elrendelő végzést a határozatra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. VI. Fejezet. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA. NYOMOZÁS. Az eljárás megindítása. 86. §. Az eljárás rendszerint nyomozással kezdődik. A nyomozás az ügyésznek vagy a rendőrségnek hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg. i Feljelentés. 87. §. (1) A tudomására jutott bűncselekményt bárki feljelentheti. (2) A bűncselekményen tettenért személyt bárki el is foghatja, köteles azonban őt a legközelebbi rendőri szervhez vagy ügyészhez kísérni, ha pedig ez nem áll módjában, erről az említettek valamelyikét nyomban értesíteni. (3) Minden hatóság és hatósági közeg köteles azokat a bűncselekményeket, amelyekről hivatali hatáskörében tudomást szerzett, az elkövető személyének megjelölésével feljelenteni. Köteles továbbá a birtokában levő bizonyítási eszközöket a feljelentéshez csatolni, ha pedig ez nem lehetséges, megőrzésükről, illetőleg épségben tartásukról gondoskodni. Ha külön jogszabály a feljelentést valamely hatóság belátására bízza, ezt a hatóságot feljelentési kötelesség nem terheli, más hatóság (hatósági közeg) pedig ilyen esetben a feljelentés alapjául szolgáló adatokat a feljelentésre jogosult hatósággal köteles közölni. (4) Azokat az eseteket, atnelyekben a feljelentés mindenkire kötelező, külön törvényes rendelkezések állapítják meg. (5) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a magánindítványra jogosult tehet feljelentést, más feljelentésére nyomozásnak nincs helye. 88. §. (1) A feljelentést az ügyésznél vagy a rendőrségnél kell akár írásban, akár szóval megtenni. A szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) Ha a feljelentést nem. az (1) bekezdésben megjelölt hatóságnál tették vagy annak az ügyben a nyomozásra illetékessége nincs, a feljelentést az eljárásra hivatott hatósághoz kell áttenni. (3) Az előbbi rendelkezések a magánindítvány megtételénél is irányadók. A magánindítványra jogosultnak min-