Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról
250 50. szám. eljáró tagjának aláírását. A megidézettel az idézésben azt is közölni kell, hogy milyen minőségben kell megjelennie. (2) A vádirat benyújtása előtt az idézésben az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt nem szabad megjelölni. A vádirat benyújtása után az idézésben a bűncselekményt is fel kell tüntetni. (3) Az idézést a terheltnek zárt iratban kell kézbesíteni. 72. §. Fegyveres testület tagját rendszerint elöljárója útján kell megidézni ; ha azonban a megidézettnek az idéző hatóság székhelyén nincs elöljárója és a késedelem veszéllyel járna, az idézés — az előljáró egyidejű értesítése mellett — közvetlenül is történhetik. 73. §. (1) Ha a terhelt, a tanú vagy a szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem menti, vagy ha a terhelt előzetes letartóztatása szükséges, elővezetést lehet elrendelni. (2) Az elővezetést írásban kell elrendelni. Ennek tartalmaznia kell az elrendelő hatóság megjelölését, az elővezetendő nevét, lakáscímét, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt, az elővezetés elrendelésének okát, az előállítás helyét és idejét, a hatóság pecsétjét és eljáró tagjának aláírását. (3) Az elővezetéssel megbízott hatósági szerv köteles az elővezetést elrendelő határozatot az elővezetendőnek kézbesíteni és őt — ha szükséges, kényszer alkalmazásával is — a hatóság elé állítani. (4) Fegyveres testület tagjának elővezetése végett elöljárójához kell fordulni. Iratok kiadása. — Kézbesítés. 74. §. (1) Ha az érdekeltnek igazolt meghatalmazottja van, a részére szóló iratokat a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni. (2) Az idézést a megidézettnek, a vádiratot pedig a terheltnek kell kézbesíttetni akkor is, ha meghatalmazottjuk, illetőleg védőjük van. 75. §. (1) A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. (2) A címzett az iratot — személyazonosságának igazolása mellett — a hatóságnál is átveheti. (3) Ha a jogszabály értelmében hirdetményi kézbesítésnek van helye, az iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a hatóság hirdetőtáblájára és a címzett utolsó lakóhelyén a helyi tanács hirdetőtáblájára. Az iratot a hirdetményt kibocsátó habóság hirdetőtábláján történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kézbesítettnek kell tekinteni. Jegyzőkönyvek. 76. §. (1) Az egyes eljárási cselekményekről, ideértve a bíróság tárgyalásait és üléseit is, jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Bírósági tárgyaláson mindig külön jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. 77. §. (1) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni : a) az eljárás alapjául szolgáló ügyet; b) az eljárás helyét és idejét; c) a hatóság eljáró tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek, a jelenlévő feleknek, a sértettnek és képviselőiknek, valamint az alkalmazott hatósági tanuknak a nevét; d) azt, hogy a tárgyalás, illetőleg az ülés nyilvános vagy zárt volt-e. (2) A jegyzőkönyvben röviden lékeli írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vájjon az eljárás a törvényben megszabott alaki követelményeknek megfelel-e. A terhelt és a tanúk vallomását, a szakértő véleményét, a szemle eredményét kimerítően kell a jegyzőkönyvbe felvenni. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szószerint kell jegyzőkönyvbe venni. Az eljárásról készült jegyzőkönyvbe bele kell fog-