Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról
50. bírósághoz kell áttenni, amely egyébként illetékes volna. III. Fejezet. FELEK. A felek felsorolása. 37. §. Az eljárásban felek : az ügyész, a magánvádló (fő- vagy pótmagánvádló) és a terhelt, továbbá polgárjogi igénye keretében a sértett (magánfél). Az ügyész. 38. §. (i) A büntető eljárásban az ügyész kötelessége az, hogy a Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének, függetlenségének és biztonságának s a dolgozók jogainak védelmében a bűncselekményeket üldözze. (2) A vád képviselete az eljárásban — magánvád (41. §) esetét kivéve — az ügyész feladata. Az ügyész a tárgyaláson és egyéb eljárási cselekményeknél a vád képviseletében akkor is jelen lehet, ha egyébként jelenléte a törvény értelmében nem kötelező ; az ügy iratait az eljárás egész folyamán megtekintheti. A vádat képviselő ügyész az ügyben felmerülő minden lényeges kérdésben a bíróság döntése előtt indítványt tehet. (s) Az ügyész addig, amíg a bíróság az elsőfokú ítélet meghozatala céljából vissza nem vonul (170. § (3) bek.), ha pedig az ügyet büntetőparanccsal intézik el, ennek kibocsátásáig a vádat elejtheti vagy módosíthatja. Mind a vád elejtését, mind annak módosítását indokolni köteles. (4) Az államigazgatási szervek és az államhatalom helyi szervei az ügyész megkeresését teljesíteni kötelesek. 39. §. (1) A 13. §-nak a bírák kizárására vonatkozó rendelkezését az ügyészekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni : ám. 243 a) az ügyészre nem kizáró ok az, hogy az ügyben nyomozó cselekményt végzett, vagy hogy az ügyben mint az ügyészség tagja egyébként eljárt, b) az ügyésszel szemben kizárásra szolgál alapul az, ha az ügyben mint bíró közreműködött, vagy ha az ügyben eljáró bírónak a Btá. 29. §-ában megjelölt hozzátartozója. (2) Az ügyész kizárása kérdésében az ügyészség vezetője, az utóbbinak kizárására nézve pedig a legfőbb ügyész határoz. A 16. § rendelkezéseit itt is megfelelően alkalmazni kell. 40. §. (1) Az ügyész illetékességét annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amely mellett működik. A legfőbb ügyész rendelkezése alapján azonban bármely ügyész az eljárás bármely szakában olyan ügyben is eljárhat, amelyre egyébként illetékessége nem terjedne ki. (2) Sürgős esetben minden ügyész köteles a szükséges intézkedéseket saját illetékességi területén megtenni akkor is, ha nem illetékes. Az ilyen intézkedésekről az illetékes ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell. (») Saját illetékességi területén kívül az ügyész eljárási cselekményt csak az illetékes ügyészség vezetőjének hozzájárulásával foganatosíthat, kivéve a halaszthatatlan sürgősség esetét, az eljárást azonban utólag az illetékes ügyészség vesetőjével ilyenkor is közölni kell. (4) Azt az illetékességi összeütközést, amely az ugyanazon ügyészség területéri működő ügyészek közt merült fel, az ügyészség vezetője dönti el. Egyébként az ügyészi illetékességi összeütközések esetében a legfőbb ügyész határoz. A magán vádló (fő- és pótmagán vádló). 41. §. (1) Könnyű testi sértés, becsületsértés és rágalmazás, magánlaksértés, levéltitok megsértése, valamint ingó vagy ingatlan dolog rongálása és tulajdon elleni kihágás esetében, ha 16*
