Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-50 • Törvényjavaslat a büntető perrendtartásról

244 60. szám. a cselekmény magánindítványra üldö­zendő, a vádat mint főmagánvádló, a sértett képviseli. (i) Ha az ügyész olyan cselekmény esetében, amely nem főmagán vádra üldözendő, a nyomozás teljesítését meg­tagadja (90. §), a nyomozást meg­szünteti (134. §), a vádat elejti (38. § (s) bek.) vagy a terheltet felmentő elsőfokú ítélet ellen fellebbezéssel (188. §) nem él, illetőleg az ilyen ítélet ellen bejelentett fellebbezését visszavonja (192. §, 193. §. (») bek.), a sértett mint pótmagánvádló a vád képviseletét át­veheti, kivéve, ha erről már korábban lemondott. Ha az ügyész a vád elejtését, a felmentő ítéletben való megnyugvást, illetőleg a fellebbezés visszavonását tárgyaláson jelenti be, a sértettnek nyomban, illetőleg a 189. § (i) be­kezdésében megszabott idő alatt kell nyilatkoznia a vád képviseletének át­vétele kérdésében. Ezeken az eseteken kívül a sértett a vonatkozó írásbeli értesítésnek — az ügyész határozata ellen bejelentett jogorvoslata esetében (136. §) a másodfokú ügyészi határo­zatnak — részére történt kézbesítésétől számított nyolc nap alatt veheti át a vád képviseletét. Értesítés hiányában a sértett a vád képviseletét az ügyész határozatának meghozatalától, illetőleg az ügyész nyilatkozatának megtételé­től számított harminc nap alatt veheti át. (a) Több sértett esetében megegye­zésüktől függ, hogy melyikük járjon el magánvádlóként. Megegyezés hiányá­ban a megelőzés, ha pedig ez nem álla­pítható meg, a bíróság döntése irány­adó. (*) A magán vádló halála esetében helyébe harminc nap alatt a Btá. 29. §-ában megjelölt hozzátartozója léphet. 42. §. A magánvádló az eljárásban mindazokat az indítványokat és nyi­latkozatokat megteheti, amelyek a vád képviseletével együtt járnak ; az ügy iratait bármikor megtekintheti. A vád elejtését vagy módosítását az eljárás­nak a 38. § (s) bekezdésében meghatá­rozott szakáig jelentheti be, de azt indokolni nem köteles. 43. §. (i) Az ügyész az ügy iratait magánvád esetében is bármikor meg­tekintheti s a tárgyaláson megjelenhet. (2) Az ügyész, ha a közérdek védel­mében szükséges, a vád képviseletét a magánvádlótól az eljárás bármely szakában átveheti. Ebben az esetben a magánvádló a vád képviseletében csak akkor járhat el, ha az ügyész a vád képviseletétől utóbb eláll ; egyéb­ként a magánvádló a sértett jogait gyakorolja. A magánfél. 44. §. (1) A sértett, mint magánfél, a terhelttel szemben a büntető eljárás­ban bármely bűncselekmény esetén érvényesítheti azt a polgári jogi igényét, amely a bűncselekmény folytán kelet­kezett, feltéve, hogy az igényt az első­fokú tárgyalás megkezdéséig bejelenti. (2) A sértett halála esetén a magánfél jogait örököse érvényesítheti. (*) A magánfél a bíróságnál az ügy iratait megtekintheti, a tárgyaláson megjelenhet s polgári jogi igényének keretében indítványokat tehet. (4) A sértettet, illetőleg örökösét az a körülmény, hogy magánfélként nem lépett fel, nem zárja el az elől, hogy polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítse. A sértett és egyéb érdekeltek. 46. §. (1) A sértett, ha az eljárásban a 41. §, illetőleg a 44. § értelmében félként nem is szerepel, a bíróságnál az iratokat megtekintheti és a tárgyalá­son megjelenhet. (2) A félként nem szereplő az az érdekelt, akire a tárgyalás során ho­zandó határozat közvetlen kihatással lehet, a tárgyaláson megjelenhet, ott abban a körben, amelyben az eljárás őt közvetlenül érinti, felszólalhat és indítványokat tehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom