Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.
1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről
l 6() 39. szám. menyekhez. Más azonban a helyzet, ha külföldi állampolgár követ el külföldön bűntettet. Aki idegen állam területén él és akit állampolgári kötelék sem fűz a Magyar Népköztársasághoz, attól nem lehet megkövetelni, hogy a magyar állam törvényeit tekintse magatartása zsinórmértékének. Az ilyen bűntettre tehát a magyar törvény csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a cselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. Azt azonban a külföldi állampolgártól is megkövetelheti a Magyar Népköztársaság, hogy külföldön se kövessen el olyan cselekményt, amely a Magyar Népköztársaság demokratikus államrendjéhez vagy gazdasági rendjéhez fűződő alapvető érdeket sért. 4 Z ilyen cselekmény országunk biztonsága ellen irányul, arra tehát a magyar büntetőtörvényt kell alkalmaznunk. Ha ilyen esetben is felállítanánk azt az előfeltételt, hogy a cselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő legyen : a Magyar Népköztársaság védtelenül maradna az alapvető érdekeit sértő azokkal a cselekményekkel szemben, amelyeket külföldi állampolgár külföldön követ el, mert a külföldi törvény nem védi a Magyar Népköztársaság demokratikus államrendjét és gazdasági rendjét ; az utóbbiak ellen irányuló cselekmények tehát az elkövetési hely törvénye értelmében rendszerint / nem büntetendők. Annak eldöntése, hogy a külföldi által külföldön elkövetett bűntett miatt a magyar bíróság előtt bűnvádi eljárás induljon-e, rendszerint nemzetközi, külpolitikai szempontokat vet fel. Ezeknek a mérlegelésére a bíróság nem lehet hivatott, éppen ezért az ilyen bűntett miatt bűnvádi eljárásnak csak az igazságügyminiszter rendeletére van helye. A 4. §-nak ez a szabálya az abban foglalt mindkét esetre egyaránt vonatkozik. Az 5. §-hoz. E § szerint a külföldi bíróság jogerős ítélete alapján kitöltött büntetést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani, tekintet nélkül arra, hogy a bűntettet belföldi, illetőleg külföldi állampolgár belföldön vagy külföldön követte-e el. Méltánytalan lenne ugyanis, ha az elkövető egyazon bűncselekménye miatt kétszeres büntetést állna ki. A Btá. 5. §-a méltányosabb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi büntetőtörvénykönyv megfelelő rendelkezése, amely a külföldön kiállott büntetés beszámítását nem minden esetre rendeli kötelezően. Beszámításról nem lehet szó, ha a magyar bíróság a magyar törvény alapján halálbüntetést szab ki : ennek tehát nem akadálya az a körülmény, hogy az elkövető cselekménye miatt külföldön már szabadságvesztésbüntetést állt ki. A 6. §-hoz Ha a külföldön elkövetett bűntett akár a magyar törvény, akár az illető külföldi törvény szerint csupán a sértett fél indítványára üldözhető, bűnvádi eljárásnak csak a sértett indítványára van helye. Lehetséges azonban, hogy az olyan bűntett, amely a Magyar Népköztársaság demokratikus államrendjéhez vagy gazdasági rendjéhez fűződő alapvető érdeket sért, amely tehát a 4. § értelmében feltétlenül büntetendő, az elkövetési hely törvénye szerint csak magánindítványra üldözhető. Ez az eset ritkán fog ugyan előfordulni, de még sem tekinthető egészen kizártnak. Elképzelhető ugyanis, hogy a magyar demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelmére vonatkozó rendelkezésbe ütköző, szóbeli vagy gondolatközlés útján elkövetett más bűncselekmény az elkövetési hely törvénye szerint csak rágalmazásnak vagy becsületsértésnek minősül és mint ilyen, csupán
