Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

39. szám. 159 az állam határain kívül eső területre, mégpedig abban az esetben sem, ha a bűn­cselekményt ott, vagyis külföldön belföldi állampolgár követi el. A személyi szempont azt a követelményt támasztja, hogy az állam saját állampolgárait saját büntetőtörvénye szerint vonja felelősségre, tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt belföldön vagy külföldön követik-e el. A feltétlen büntető hatalom elvének megvalósítása esetén az állam saját törvénye szerint vonná felelősségre mindazokat, akik akár belföldi, akár külföldi állampolgár létükre, akár bel­földön, akár külföldön követnek el bűncselekményt. Az állami önvédelem elve végül azt kívánja, hogy az állam mindazokat a bűncselekményeket saját tör­vénye szerint ítéltesse meg, amelyek az állam fontos érdekét sértik, tekintet nélkül az elkövetés helyére és az elkövető állampolgárságára. A felsorolt szem­pontok és elvek bármelyikének merev alkalmazása vagy kielégítetlenül hagyja a társadalom érdekének védelmét, vagypedig túlfeszíti a büntetőtörvény alkal­mazását és nemzetközi büntetőjogi bonyodalmakra vezet. A Btá. 3—7. §-ai tehát az előrebocsátott tételek megfelelő értékesítésével úgy igyekeznek a kérdést szabályozni, hogy a magyar állam fontos érdekei mindenképpen megóvassanak, de a magyar büntetőtörvény alkalmazása ne terjedjen túl a maga természetes érvényesülési körén. i Éppen ezért a 3. § kimondja, hogy a magyar törvényt akkor kell alkalmazni, ha a bűntettet akár magyar területen követik el, akár annak elkövetője magyar állampolgár. Ezt a szabályt a 4. § az állami önvédelem elvéből szükségszerűen adódó következtetés levonásával egészíti ki. 1 A 3. § azt jelenti, hogy a magyar törvény értelmében kell elbírálni a Magyar Népköztársaság területén elkövetett bűntettet, tekintet nélkül arra, hogy az elkövető magyar vagy külföldi állampolgár-e. A magyar törvény szerint kell megítélni a külföldön elkövetett bűntettet akkor, ha elkövetője magyar állam­polgár. A külföldi állampolgár által külföldön elkövetett bűntett azonban nem esik a 3. § szabálya alá ; az ilyen bűntettre a magyar törvényt csak a 4. §-ban megszabott feltételek fennállása esetén — tehát inkább ki\ ételesnek tekinthető esetekben — lehet alkalmazni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a külföldi állampolgár által külföldön elkövetett bűntett a magyar népi demokrácia állami és társadalmi rendje szempontjából szabályként közömbös, az ilyen bűntett rendszerint semmi­féle kapcsolatban nem áll állami és társadalmi rendünkkel. A külföldi által külföldön elkövetett bűntettre tehát a magyar törvény csak közelebbi előfel­tételek meglétében alkalmazható, amelyekről a 4. § külön rendelkezik. A 3. § (2) bekezdése a büntetőjogi rendelkezések alkalmazása szempontjából a magyar állam területével egy tekintet alá vonja a magyar hadihajót és a magyar katonai repülőgépet, bárhol tartózkodik is az, úgyszintén a nyilt tengeren lévő magyar kereskedelmi hajót és a menetközben lévő magyar polgári repülő­gépet. Az ott elkövetett bűntettet tehát úgy kell elbírálni, mintha a magyar állam területén követték volna el, vagyis a magyar büntetőtörvény szerint. Ez az álláspont megfelel a nemzetközi jogban uralkodó felfogásnak. A 4. §-hoz. A magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűntettet a 3. § értelmében mindig a magyar törvény szerint kell megítélni, az ilyen cselekményre tehát a magyar törvényt kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e vagy sem. A magyar állam­polgártól ugyanis méltán meg lehet és meg kell kívánni, hogy az ország határain kívül is alkalmazkodjék a magyar állami és társadalmi rendből folyó követel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom