Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-39 • Törvényjavaslat a büntetőtörvénykönyv általános részéről

154 39. szám. Melléklet a 39. számú iramányhoz. Indokolás a büntetőtörvénykönyv általános részéről szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyv (1878 : V. tv.) a liberálkapitalizmus jogalkotásának jellegzetes terméke és mint ilyen magán viseli keletkezése korának bélyegét. Minden büntetőtörvénykönyv a fennálló állami, gazdasági és társadalmi rend megvédésének eszköze ; ámde alig lehet kétséges, hogy az a büntetőtörvény, amely a kapitalista termelésen nyugvó gazdasági és társadalmi rend megvédelmezésére volt hivatott, nem lehet alkalmas arra, hogy a népi demokrácia rendjét a dolgozó nép ellenségeivel szemben megoltalmazza. Olyan büntetőt örvénykönyvre van tehát szükség, amely a büntetőjog fegyvereivel védi a haladás eddig elért vívmányait, egyben pedig alkalmas arra, hogy a jövő fejlődését elősegítse. A büntetótörvénykönyv hetven évvel ezelőtt lépett hatályba, de már életbelépésének idej n is egy letűnőben volt büntetőjogi irányzatot képviselt. A büntetőtörvénykönyv a klasszikusnak nevezett dogmatikus büntetőjogi iskola terméke, amely a bűncselekményt nem annyira társadalmi, mint inkább elvont jogi jelenségként kezelte, nem méltatta kellő figyelemre a bűntettes egyéniségét, hanem főleg a tényálladékok hajszálfínom meghatározására és a minősített esetek pontos kidolgozására vetette a súlyt. Szerkesztési szempontból tehát a büntetőtörvénykönyv kizárólag a jogászok számára szólt, a gyakorlatban nehezen volt alkalmazható és a jogi problémák nagy számát vetette fel. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a büntetőtörvénykönyv ezért sem elégítheti ki a népi demokrácia igazságszolgáltatásának igényeit. Természetes tehát, hogy a törvényhozás sürgős feladatai közé tartozik új, mégpedig teljes büntetőtörvénykönyv alkotása, ennek azonban ezidőszerint még akadályai vannak. A teljes büntetőtörvénykönyv nemcsak a bűncselekményekre és elkövetőikre, valamint a büntetésekre vonatkozó általános szabályokat öleli fel, hanem ezenfelül még az egyes bűncselekmények fogalmi meghatározását és a reájuk vonatkozó büntetési tételeket is magában foglalja. Az utóbbi ú. n. különös rész megalkotása még gondos előkészítést, anyaggyűjtést és számos büntetőjogi részletkérdésben való előzetes állásfoglalást tesz szükségessé, nehogy az új törvény rövid időn belül nagyobb számú lényeges kiegészítésre szoruljon. Olyan különös rész