Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-28 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra

102 28. szám. erő pótlás, a növénynemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredményeként el kell érni, hogy 1954-ben a búza termésátlaga 13%-kal, a rozsé 27%-kal, a tavaszi árpáé 7%-kal, a kukoricáé 35%-kal, a burgonyáé 30%-kal, a cukorrépáé 40%-kal, a napraforgóé 27%-kal, a rostlené 31%-kal, a rostkenderé 39%-kalhalad ja meg az 1949-es termésátlagokat. (2) A rét-és legelőterületek hozamának 1954-ben 10-5%-kal kell meghaladnia az 1949. évi hozamot. (3) A kert-, szőlő- és gyümölcstermelés hozamát növelni kell olymódon, hogy az 1949-hez képest 1954-ben 20%-kal emelkedjék. 32. §. A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni s mindenekelőtt meg kell honosítani a gyapottermelést és irányt kell venni arra, hogy a magyar textilipar nyersanyagszükségletét minél nagyobb mértékben belföldi gyapottal fedezzük s ezért törekedni kell arra, hogy a tervidőszak utolsó évére 100.000 kat. hold gyapotot ültessünk. 33. §. Az erdőgazdaság terén a tervidőszakban meg kell teremteni a feltételeket a sokévtizedes rablógazdálkodás káros következményeinek a felszámolására és biztosítani kell az erdők faállományának évi átlagos 300.000 köbméterrel való növelését. Be kell telepíteni 78.000 kat. hold régi vágási területet, 40.000 kat. hold üzemi felújítást kell elvégezni és 50.000 kat. holdon kell új erdőt létesíteni, elsősorban futóhoinokon s az Alföld egyes szikes területein. 34. §. (1) Az állattenyésztés hozamának növelését az állatállomány menynyiségi emelésével és minőségi fejlesztésével kell elérni. Mindenekelőtt fejleszteni kell az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállományát. A városok és nagyobb települések közelében a mezőgazdasági tudomány vívmányainak széleskörű felhasználásával és a nagyüzemi hizlalás kereteinek bővítésével ki kell fejleszteni a sertés-, szarvasmarha- és baromfihízlalást. (2) Az állatállományt olymódon kell fejleszteni, hogy 1954-ben elérjük szarvasmarhából a 2-4 millió darabot, sertésből az 5-6 milliót, juhból az 1-6 miUiót, lóból 750.000-et és hogy a baromfi törzsállomány meghaladja a 22 millió darabot. (3) Az állatállomány minőségi fejlesztésének eredményeként országos átlagban a tervidőszak alatt a tehenenkinti tej hozamot 20%-kal, a hízott sertések vágósúlyának átlagát 18%-kal, a gyapjú hozamát pedig 13%-kal kell emelni. (4) Az állattenyésztés fejlesztése következtében fokozódó takarmányszükséglet biztosítására, egyéb takarmányfajták termelésének növelése mellett, a szálastakarmány termelésére szolgáló terület nagyságát az egész szántóterület 10%-áról 13-4%-ára keU növelni. 35. §. (1) A tervidőszakban jelentős gazdasági erővé kell fejleszteni az állami gazdaságokat, amelyek, mint szocialista nagyüzemek, mint mintagazdaságok és mint a mezőgazdaság tudományos művelésének gócai, a jó gazdálkodás példájául szolgálnak, tenyészállattal, nemesített vetőmaggal segítik a dolgozó parasztságot s főként a termelőszövetkezeteket és egyben hozzájárulnak a nem őstermelő lakosság ellátására szükséges élelmiszerek biztosításához. (2) Az állami gazdaságok fejlesztésére, gépesítésükre, tenyészállatokkal való ellátásukra, gazdasági építkezésekre, stb. a tervidőszakban 1-5 milliárd forint értéket kell beruházni. 36. §. (1) Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinket, mint a dolgozó parasztság önkéntes egyesüléseit a föld társas megművelésére, mint a szocializmus felé haladó nagyüzemi gazdaságokat, messzemenő állami támogatásban kell részesíteni és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését elő kell segíteni. (2) A termelőszövetkezeteknek hosszú és rövidlejáratú hiteleket kell biztosi-