Országgyűlési irományok, 1949. I. kötet • 1-51. sz.

1949-28 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről az 1950. január 1-től az 1954. december 31-ig terjedő időszakra

28. szám. 103 tani. Termelésük fejlesztésére, istállók, silók, magtárak, raktárak építésére, trágyatelepek létesítésére, állatbeszerzésre, gépekre a tervidőszakban 875 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani, nem számítva azt a mintegy 2-5 milliárd forint értékű egyéb beruházást, mely a gépállomások hálózatának kiépítése és más rendszabályok révén ugyancsak nagyrészben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek céljait szolgálja. 37. §. Az ötéves tervidőszakban a gépállomások, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nemcsak mezőgazdaságunk terméshozamát segítenek növelni, hanem egyben gyökeresen átalakítják a falu társadalmát, fordulatot hoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén, biztosítják a szocializmus alapjainak lerakását' a mezőgazdaságban s ezzel a dolgozó parasztság felemelkedését és szoros szövetségét, összekapcsolását a munkásosztállyal. C) Közlekedés. 38. §. (i) Tekintettel az ipari és mezőgazdasági termelés megnövekedésére és ugyanakkor figyelembevéve az átlagos szállítási távolság csökkenését, a szállítások észszerűsítése és az újonnan létesítendő ipari üzemek helyesebb földrajzi megoszlása révén, biztosítani kell, hogy 1954-ben 1949-hez képest 60%-kal több árut lehessen szállítani. 1954-ben a vasútnak 5.880 millió tonnakilométert kell teljesítenie, a folyami hajózásnak 750 millió tonnakilométert, az állami bérteherkocsi fuvarozásnak 170 millió tonnakilométert. Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy 1954-ben a vasút 163 millió, a folyami hajózás 2 millió, a távolsági autóbuszközlekedés 16 millió, a polgári légiforgalom 120.000 utas szállítását biztosítsa. Meg kell javítani a nagyvárosok és ipari gócok közlekedését, elsősorban Nagybudapestét, Miskolcét, özdét, Salgótarjánét, Pécsét. Gondoskodni kell arról, hogy az ipari gócok lakossága a jelenleginél gyorsabb és kényelmesebb közlekedést kapjon a fővárossal. A tervidőszak folyamán el kell érni, hogy Magyarországon ne maradjon egyetlen olyan község sem, melynek ne volna vasúti vagy közúti közlekedési kapcsolata az országos közlekedési hálózattal. (2) A közlekedés fejlesztésére és teljesítőképességének fokozására a tervidőszakban építeni kell 150 km új vasútvonalat, 605 km új betonutat, 310 km korszerű makadámú tat, 2.250 km bekötőutat, 5 új kikötőt. Újjá kell építeni 6 nagy közúti és vasúti Dunahidat, többek között Budapesten az óbudai és a Boráros-téri hidakat, továbbá az újpesti összekötőhidat, a bajai és dunaföldvári Duna-hidakat és 4 Tisza-hidat. Villamosítani kell 185 km vasútvonalat. A közlekedés járműállománya részére 4.400 új- vasúti teherkocsit, 23.000 új tehergépkocsit, 14.000 új személygépkocsit, új gőzmozdonyokat, villamosmozdonyokat, autóbuszokat, trolley buszokat kell szaporítani. További 1.500 helység bekapcsolására új távolsági autóbuszjáratokat kell szervezni. Budapesten trolleybusz-közlekedést kell létesíteni. Megkell építeni Budapesten a földalatti gyorsvasút első vonalát. A viziközlekedés teljesítőképességét 6 új korszerű vontató ésmotoros-szallítohajó, 59 nagy uszályhajó, 2 új dunai személyszállítóhajó, 3 új Duna-tengerjáróhajó és egyéb járművek építésével kell növelni. (3) A posta- és távközlési szolgálat megjavítására új önműködő távbeszélőközpontokat, két új nagyteljesítményű rádióadóállomást kell üzembe helyezni. Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és 13.000 km új távbeszélő légvezetéket kell építeni. A lakosság jobb kiszolgálására 365 új postahelyet kell létesíteni. (4) A tervidőszakban el kell érni, hogy közlekedésünk és postánk teljesítőképessége 1954-ben 65-70 %-kal túl"haladja az 1938. évi színvonalat.