Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

274 257. szám. latnak megfelelően — elsősorban azt kívánja, hogy az ügy egyéb adatai alapján állapíttassék meg a fellebbezés oka. Ez rendszerint lehetséges is. Ha pl. a vádlott az eljárás során azzal védekezett, hogy a vádbeli bűncselekményt nem követhette el, mert elkövetésének időpontjában máshol tartózkodott, majd a bűnösségét megállapító ítélet ellen közelebbi megjelölés nélkül fellebbez, a fellebbezési bíróságnak aligha lehet kétsége aziránt, hogy a vádlott mit tart sérelmesnek. Vagy ha a vádlott a betöréses lopás miatt ellene emelt váddal szemben előadja, hogy a kérdéses ingót valóban ellopta ugyan, a ház kapuja azonban nem volt bezárva és kulcsa is a zárban volt, majd a betöréses lopásban őt bűnösnek kimondó ítélet ellen egyszerűen fellebbez, egészen nyilvánvaló, hogy a minősítést kívánja megtámadni. Elképzelhetők azonban esetek, amikor az ügy egyéb adatai alapján sem vehető ki a fellebbezés oka. Ilyenkor a tanács elnökének feladata lesz, hogy a fellebbezőt fellebbezésének három nap alatt való kiegészítésére felhívja. Hosszabb határidő engedélyezése késleltetné az eljárást, de indokolatlan is lenne, mert itt a fellebbező saját mulasztásának pótlásáról van szó. Kiegészítésre egyébként is csak kivételesen kerülhet sor, mert szóval bejelentett fellebbezés esetén.az elsőfokú bíróság kötelessége a fellebbezőt a kellő tájékoztatásban részesíteni és az esetleges kétségeket tisztázni. Az 50. § (2) bekezdésének b) pontjában említett »új iratok beszerzése« &iatt a javaslat nem a bizonyítás kiegészítésének elrendelését érti, mert ennek elrendelése az 52. § 7. pontja értelmében nem az elnök, hanem a tanácsülés hatáskörébe tartozik. Az elnök elrendelheti ugyan iratok beszerzését, de abban a ^érdesben, vájjon azokat a bizonyítás kiegészítéseképpen a tárgyaláson ismertetni kell-e és hogy azok az* ítélethozatalnál figyelembevehetők lesznek-e, a döntés tanácsülésben történik. " A bűnvádi perrendtartás értelmében tanácsülési elintézés esetén nem hoz a tanács kitűző végzést, hanem az előadó az ügyet tanácsülési elintézésre jelenti be. A javaslat 50. §-ának (3) bekezdése ezen az állapoton nem kíván változtatni, ennélfogva kitűzés alatt a tanácsüléssel kapcsolatban csupán az ülés időpontjának megállapítását érti. Az 51. §-hoz. A jelen § a Bp. 400. §-ának 2. pontjában foglalt szabályt változtatás nélkül veszi át. Az 52. §-hoz. A jelen § a tanácsülési elintézésre tartozó ügyeket sorolja fel, mégpedig a Bp. 400. §-ának lényegileg megfelelően. Tanácsülési elintézésre utalja a § 8. pontja azt az esetet,is, ha az összes fellebbezések visszavonása folytán az ügy felülbírálása mellőzendő. A tanácsülési elintézés körének megállapításánál a javaslat különös figyelmet fordított arra, hogy csak azok az ügyek intéztessenek el tanácsülésben, tehát ülnökök részvétele nélkül, amelyekben az ügy érdemét érintő határozat hozatalára nem kerül sor. Az 53. §-hoz. Minthogy tanácsülési elintézésnek inkább alaki természetű, jogi vonatkozású és az ügy érdemét nem érintő kérdésekben van helye, az 53. § szerint a tanácsülést az ülnökök részvétele nélkül kell megtartani. A §-nak a nyilvánosságra, valamint a felek és képviselőik felszólalási jogának kizárására vonatkozó rendelkezése egyébiránt megfelel a Bp. 399. §-ának. Az 54. §-hoz. Ugyanez áll a jelen § tekintetébén is, amely változtatás nélkül veszi át a Bp. 399. §-ában foglaltakat. Az 55. §-hoz. Az 55-57. §-ok azt szabályozzák, hogy a tanácsülésre utalt egyes esetekben mi az elintézés módja. Az 55. § tartalma lényegileg megfelel a' Bp. 401. §-ában foglaltaknak és közelebbi indokolást nem igénylő rendelkezéseket tartalmaz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy hatáskör vagy illetékesség hiánya esetén az ügyet ahhoz a bírósághoz vagy •